A „Roma Bölcsek” kezdeményezése a Roma Holokauszt európai elismerésére

Az Európai Roma Kulturális Alapítvány – ERCF által 2012-ben életre hívott Roma Bölcsek kezdeményezés célja az volt, hogy biztosítsák, hogy az életművük ne merüljön feledésbe, és a roma aktivizmus terén szerzett eredményeik és tapasztalataik hozzáférhetővé válhassanak a fiatalabb generációk számára is. Ennek a generációkon, határokon és kultúrákon átívelő kezdeményezésnek a tudásmegosztás és a folyamatosság értékeire kell épülnie, amelyek előfeltételeinek, illetve alapvető pilléreinek kell lenniük az európai roma kulturális és politikai aktivizmus elméletének és gyakorlatának. A Bölcsek első nyilvános fellépésére 2012. június 1-2-án, Berlinben került sor. A 7. Berlini Biennálé keretein belül az ERCF a Roma Bölcsek vezetésével úgynevezett politikai intervenciót hajtott végre, melynek célja a nyomásgyakorlás volt a nemzetiszocialista rezsim alatt meggyilkolt szintik és romák emlékművének befejezése érdekében. Az itt olvasható határozat-tervezet a Roma Bölcsek berlini tevékenységének eredménye.

TERVEZET EGY EURÓPA PARLAMENTI HATÁROZATHOZ A ROMA HOLOKAUSZT/PORRAJMOS/SAMUDARIPEN/PHARRAJIMOS ELISMERÉSÉRŐL

Az Európai Parlamentnek

Tekintettel az EU Parlamentjének 2005. január 27-i határozatára a Holokausztra való megemlékezésről, az antiszemitizmusról és rasszizmusról;
Tekintettel az Európai Unió Szerződésének 2. és 3. cikkére, mely felhatalmazza az EU-t, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen az állampolgárokat érő diszkrimináció legyőzése és az emberi jogok védelme érdekében;
Tekintettel 2005. április 28-i határozatára a romák helyzetéről az Európai Unióban.
Figyelembe véve 2006. június 1-i határozatát a Roma nők helyzetéről az Európai Unióban.
Figyelembe véve 2008. január 31-i határozatát egy Európai Roma Stratégiáról.
Tekintettel az Európa Tanács 2000. június 29-én kelt 2000/43/EC számú tanácsi irányelvére az emberek közötti egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról függetlenül faji vagy etnikai hovatartozástól.
Figyelembe véve az Alapvető Jogok Ügynökségének (Fundamental Rights Agency) jelentéseit a romákról, rasszizmusról és idegengyűlöletről az EU tagállamaiban 2009-ben, melyeket az Alapvető Jogok Ügynöksége publikált, valamint az Európa Tanács Emberjogi Biztosának, Thomas Hammarbergnek a jelentéseit.

Mivel a 12-15 millió Európában élő romából 7-9 millió az Európai Unióban él és a faji diszkriminációtól szenved és sok esetben a súlyos strukturális diszkrimináció, szegénység, társadalmi kizárás alanyai, csakúgy, mint a nem, kor, fogyatékosság vagy szexuális orientáció miatti halmozott diszkrimináció sértettje.
Mivel az Európai Unió több alkalommal elkötelezte magát az egyenlő esélyek és a társadalmi befogadás elvének hirdetése mellett az Európai roma népesség helyzetére való tekintettel szerte Európában.
Mivel a Roma Holokauszt teljes elismerést érdemel, mely arányban áll a náci bűnök súlyosságával, melyek arra irányultak, hogy fizikailag megsemmisítsék az Európai romákat, minimum 250.000. áldozatot számolva.
Emlékezve arra, hogy a háború után a roma embereket ugyanazok az előítéletek sújtották, mint amiket már 1933 előtt elszenvedtek egész Európában. 1945 után, egyszerűen nem volt közérdek a Roma Holokauszt feltárása, csak a német és osztrák romák és szintik egy kis része tudta érvényesíteni követeléseit.
Mivel a romák jelentős számban estek áldozatául a háborúnak és az etnikai tisztogatásoknak, és a mai napig az üldöztetés áldozatai Európa számos régiójában.
Támaszkodva a történelmi tapasztalatra, mely azt tanítja nekünk, hogy soha többé nem engedhetjük meg, hogy bizonytalan törvényi hátterű ideológiákat támogassunk és olyan, vagy azokhoz hasonló intézményeket hozzunk létre, mint amelyek lehetővé tették a roma tömeggyilkosságokat a második világháborúban.
Emlékeztetve, arra, hogy a zsidóktól és a romáktól az állampolgárságot már az előtt megtagadták a Harmadik Birodalomban, valamint az elfoglalt és szövetséges területeken, mielőtt a kilakoltatás, deportálás, a koncentrációs táborokba hurcolás és megsemmisítés megkezdődött volna. Ezeket az állami irányelveket ördögi elméletek, adminisztratív szempontok és intézményi gyakorlatok tették lehetővé, a vérjog-alapú állampolgárságban való alapvetően diszkriminatív elvek által vezérelve, és hierarchiát feltételezve az (eleve fiktív kategóriákat jelentő) emberi fajok között.
Hangsúlyozva, hogy semmilyen esetben sem születhetnek új, állampolgárságra vonatkozó törvénytervezetek és gyakorlatok oly módon, hogy azok diszkriminálják az állampolgárságra vonatkozó legitim igényléseket, illetve, hogy visszatartsák az állampolgárságot a tagországban vagy tagfelvétel előtt álló országban régóta élő roma és szinti lakosságtól.
Üdvözölve néhány tagállam kezdeményezését a Roma Holokauszt/Porrajmos/ Samudaripen/Pharrajimos politikai elismertetése érdekében.

Javasoljuk:

2013. január 27-én a roma tömeggyilkosságokra való megemlékezést az EU tagállamokban, az ENSZ Holocaust Megemlékezés Napjának keretében.
A tagállamok fogadjanak el nemzeti jogszabályokat a Roma Holokauszt megemlékezésre vonatkozóan.
Az Unió szólítsa fel a tagállamait, amelyek területén koncentrációs táborok voltak, hogy ismerjék el és vezessék be a romákat célzó társadalmi irányelveik közé – mint morális és politikai kötelezettségüket – azokat az intézkedéseket, amelyek azt célozzák, hogy megszüntessék azokat a bánásmódokat, amelyek a romákat nem teljes jogú állampolgároknak tekintik.
Sürgetjük a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a Roma Holokauszt oktatásának beillesztésére a 2013. évi EU Aktív Állampolgárság Évének kampányaiba, az OSCE és az Európa Tanács korábbi tapasztalataira alapozva.
Sürgetjük, hogy iktassa be augusztus 2-át, mint a Roma Holokauszt Megemlékezés Napját, Lengyelország kezdeményezését követve. Az Európai Parlament felhívhatja a tagállamokat és szomszédjaikat, hogy augusztus 2-át tekintsék a nemzeti megemlékezés napjának.
Azonosítsa és tekintse védettnek azokat a helyeket, amelyeket a náci rezsim és szövetségesei a romák tömeges kivégzéseire használtak, azonosítsa és védelmezze a roma áldozatok tömegsírjait; biztosítson megfelelő pénzügyi forrásokat ezeknek a helyeknek a megtalálásához, és dokumentálásához; kezdeményezze és támogassa az archívumokban történő kutatást és a szemtanúk vallomásainak összegyűjtését a helyszínek azonosítása érdekében.
Kérje fel az adott országokat, hogy nyilvánítsák védetté az üldözöttek sírjait, és minden alkalommal, amikor sírhelyeiket veszélyezteti a helyi vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott nyugvási idő letelte, váltsa meg újra azokat. A romák és szintik egymást követő generációinak kulturális identitását meghatározta és a mai napig meghatározza a Roma Holokauszt maradandó hatása. A családok számára a sírhelyek kiemelten fontos helyei az emlékezésnek, hiszen a koncentrációs és megsemmisítő táborokban nincsenek sírok.
Támogassa a túlélők és a fiatalok közötti dialógust és találkozást.
Óvja, építse a már létező emlékműveket és gyarapítsa az emlékhelyeket, ahol a romákat és a szintiket megkínozták és meggyilkolták.
Erősítse a roma szervezetek részvételét a Holokausztról, az emlékezés politikájáról és a Holokauszt-oktatásról szóló tudományos diskurzusban.