„Stabilan magas esetszám a Blaha Lujza téri ügyfélfogadáson, a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely megválasztásához való alapvető jog korlátozása, jogerősen elítélt lakhatási aktivisták, rengeteg végrehajtási ügy – idén sem lett könnyebb a legszegényebb emberek helyzete Magyarországon.” Az Utcajogász évértékelőjéről Magassy Mercédeszt, az egyesület társelnökét kérdezte Péterfi Ferenc és Dudok Dávid.
Péterfi Ferenc (PF): Magassy Mercédesz, az Utcajogász társelnöke a vendégünk.
Már többször beszélgettünk a Civil Rádióban alkalmi események kapcsán, illetve egyszer hosszabban is arról, hogy mi is az Utcajogász működésének a lényege. Én valahogy szimbolikusnak látom azt a pillanatképet, hogy a Blaha Lujza téren egy asztal mellett két széken egy nagyon fontos társadalmi szolgáltatás zajlik – ez az Utcajogásznak a munkája. De azért jó lenne, ha ennél egy kicsit bővebben elmondaná. Én csak a saját észlelésem alapján azt szerettem volna jelezni, hogy micsoda puritán körülmények között végzett munkáról és mégis milyen fontos társadalmi küldetésről van szó.
Magassy Mercédesz (Forrás: https://www.utcajogasz.hu/2010-ota-az-ugyfeleinkert)
Magassy Mercédesz (MM): 2025-ben lettünk 15 évesek. Minden pénteken 3 és 5 óra között az említett Blaha Lujza téren ügyfélfogadás zajlik. Ez az ügyfélfogadás egy ingyenes jogi segítségnyújtás, kifejezetten hajléktalanságban élő emberek és lakhatási nehézséggel küzdő emberek számára. Kifejezetten szociális és lakhatási jogokkal foglalkozunk, tehát megpróbálunk segíteni azoknak, akik például önkormányzati lakásban élnek és valamilyen jogvitájuk akad, vagy végrehajtás folyik ellenük. Küszöb nélküli jogsegélyt biztosítunk a téren.
PF: Úgy gondolom, hogy a segítőmunkában az is nagyon jellemző, hogy nagyon sokszor pusztán a meghallgatása az ügyfeleknek már egy nagyon fontos gesztus. Nemcsak a jogi ügyekben, de más területen is tudja a szakértő segítő, hogy nagyot változtatni nem biztos, hogy tud az illető életében, de már az egy nagyon fontos dolog, hogy valakihez oda lehet fordulni, és ez talán önbizalmat, önbecsülést, és esetleg még a további sikeres lépések reményét is adja. Így van ez Önöknél is?
MM: Abszolút így van. Mi azt szeretjük mondani, hogy nincsen nálunk kis ügy, ez azt jelenti, hogy minden ügyet hasonlóan fontosnak gondolunk, és megpróbálunk segíteni benne. Igazából már az egy kvázi győzelmet jelent, hogy az ügyfeleknek lehetőségük van a jogaikat érvényesíteni, mondjuk azért, mert egy kollégánk a megfelelő szervekhez irányítja, vagy azért, mert konkrétan tud jogi segítséget is nyújtani. Nagyon fontos a szociális munka szerepe, sokszor szociális munkásokkal is együttműködünk, akiknek a munkája elképesztő segítség az ügyfelek számára. De arra is törekszünk, hogy az ügyfeleink tudják, hogy ők a saját ügyüknek az urai, nekik is közre kell ebben működniük és segíteni nekünk például akár a kommunikációval. Ha nincsen valakinek megfelelő segítsége, akkor nagyban támaszkodunk más szociális munkásokra is.
Személyes ügyfélfogadás a Blaha Lujza téren
PF: Minden támogató munkánál jellemző talán, hogy könnyen egy társadalmi közvélekedés kátyújába kerülhet: idejöttem, oldják meg helyettem, oldják meg az ügyemet – de igazából nem erről van szó. Amit most elmondott, az pontosan érzékelteti számunkra is, hogy igazából itt „csak” arról van szó, hogy hogyan tud a saját ügyének az aktív vagy eredményesebb alakítója lenni valaki.
Kik egyébként a legtipikusabb partnereik?
MM: Idén például egy nagyon sikeres együttműködésünk volt a Menhely Alapítvánnyal. Ez egy szoros együttműködés volt, ahol jogászok dolgoztak együtt szociális munkásokkal, és 8 hónap alatt sikerült 7 millió forint adósságtól megszabadítani az ügyfeleket. Ezt kifejezetten nagy eredménynek gondoljuk. Úgy tudott megvalósulni, hogy egyrészt a jogászok tartottak egy képzéssorozatot, a szociális munkások is együttműködtek velünk, és utána együtt oldottuk meg, és segítettük az ügyfeleket.
PF: Az adósságkezelés esetén általában háztartási adósságokról van szó, tehát a lakáskörülményekkel és az életvitellel kapcsolatos ügyeket érintenek.
MM: Nagyon változatos lehet, hogy hogyan kerül valaki adósságba. De abszolút igaz, hogy a lakhatási költségek nagyon magasak, és így könnyű akár egy bérleti díjjal hátralékba kerülni, vagy adódhat egy váratlan egészségügyi kiadás.
Szeretem hangsúlyozni, hogy bárkinek lehet adóssága, bárki kerülhet egyik pillanatról a másikra rossz helyzetbe, és akár a lakhatását is elvesztheti.
PF: Kik a segítőik aktivistáik? Kik azok, akik végzik ezt a munkát?
MM: Mi főleg önkéntes jogászokból álló szervezet vagyunk, akik jogi segítséget nyújtanak. Idén 11 új jogász is tudott hozzánk csatlakozni. Némelyek egyetemi tanulmányaik során csatlakoznak, mások akár ügyvédként. A szervezet most 20 aktív jogászt számlál, és plusz a 11 új, akik most érkeztek. Ők még betanuló fázisban vannak, de szuper, hogy jövőre már ennyien tudunk dolgozni az ügyeken.
Dudok Dávid (DD): Mernek az emberek segítséget kérni? Ezek sokszor olyan ügyek, hogy a róluk szóló értesítőt, felszólítást négyszer-ötször is el kell olvasni ahhoz, hogy egyáltalán megértsük, mi van odaírva. Mi a tapasztalat, oda mernek-e menni az emberek, hogy megkérdezzék, mit jelent ez, és mit tehetnek ebben a helyzetben?
MM: Nagyon sokszor pont az akadályozza az ügyintézést az embereknél, hogy megijednek, ha egy hivatalos levelet látnak. Amit egyébként teljesen meg tudok érteni, hiszen nagyon bonyolult szövegek kerülhetnek valaki elé, aki ehhez egyáltalán nincsen hozzászokva. Igyekszünk éreztetni azt, hogy nem egy félelmetes procedúra segítséget kérni tőlünk. Ezért ennyire könnyen elérhető maga a jogsegély – nem egy irodában ülünk, hanem tényleg az utca az ügyfélfogadás helyszíne. A jogászaink minden alkalommal megpróbálják hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem probléma, ha valaki nem érti a bonyolult jogi szövegeket, nem is elvárható, és hogy teljesen rendben van segítséget kérni. Ami nekünk és az ügyfeleknek is fontos lehet, hogyha valaki segítséget szeretne kérni tőlünk, az iratait hozza el mindenképp, mert elsősorban iratokból tudunk pontos tanácsot adni.
PF: Nagyon érdekes kérdés, hogy magyarról magyarra hogyan lehet lefordítani ezeket a leveleket. A különböző kerületekben alakulnak az önkormányzatok mellett olyan részvételi irodák, amelyek közül néhány fölvállalja azt, hogy a saját apparátust is hozzászoktatja ahhoz, hogy próbáljon meg „magyarabbul” vagy hétköznapibban fogalmazni. Nem is kell ahhoz alacsony iskolázottságúnak lenni, hogy az ember megijedjen ezektől a bikfanyelven írt szövegektől.
MM: Még jogvégzett embereknek is okozhat ez problémát. A jogszabály-értelmezés az egy nagyon bonyolult műfaj. Amit mi még megpróbáltunk tenni ebben az évben azért, hogy az emberek tudatosabbak legyenek a jogaikkal kapcsolatban, az az, hogy elindult a Segíts magadon című videósorozatunk, ami a YouTube-on elérhető. Megpróbáltuk közérthetően összefoglalni például, hogy mit tehet valaki, ha úgynevezett fizetési meghagyást kap.
PF: Ezek kis rövid anyagok, amelyek gyorsan megismerhetők, megérthetők?
MM: Igen. Egy kis grafikával támogatott videókról van szó, körülbelül 10 percesek, és több témát érintenek, például a végrehajtást, az eladósodást, illetve a lakásbérletet.
PF: A szociális jogok érvényesülésével kapcsolatos ajánlásokat is megfogalmaznak. Ennek a munkának mi a lényege, hogyan értsük ezt?
MM: Az ajánlásainkat egy javaslatcsomagban foglaltuk össze, és kidolgozása során több civil szervezettel együtt dolgoztunk a megélhetési minimum, illetve a szegénység kriminalizációjának kérdéskörére vonatkozóan. Azt tartjuk a legsürgetőbb feladatnak, hogy a szociális juttatásokat indexálja az állam, tehát az infláció mértékével növelje, illetve hogy az állami támogatásokat a társadalmi különbségek csökkentésére fordítsa és ne a magasabb jövedelmű csoportok támogatására.
PF: Az ilyen ajánlások a kormányzatnak, az országos döntéshozatali szervezeteknek, országgyűlésnek, minisztériumoknak készülnek?
MM: Igen, többek között.
PF: Honnan merítenek erőt ehhez a munkához? Van egy saját szervezetük, de nem valami nagy szervezet mondja meg, hogy na, csináljatok ilyeneket, hanem saját elhatározásuk volt, hogy belevágtak ebbe. Az én számomra az az izgalmas ebben, hogy az Utcajogász nem valakinek a filiája, hanem egy önálló szervezet. Hogyan tudják megerősíteni önmagukat abban, hogy hidegben, esőben, hóesésben is minden pénteken ott üljenek a téren a kollégái annál az asztalnál, azon a két széken?
MM: Ami nagyon összeköti ezt a sok jogászt, az a meggyőződés, hogy minden embernek joga van érvényesíteni az igazságát. Ennek lehetőségét meg kell teremtenünk mindenki számára attól függetlenül, hogy mennyi a jövedelme – az ebbe vetett hit, legyenek ezek az ügyek bármilyen kicsik. Mondjuk sikerül elintézni egy részletfizetési kérelmet. Vagy sikerül némi megnyugvást adni pusztán azzal, hogy meghallgatjuk a problémájukat, jóllehet, nem biztos, hogy segíteni tudunk, de kísérletet teszünk rá. A másik nagy erő a közösségben van, amit a jogászok és a szervezet segítői és munkatársai alkotnak. Nagyon összeköt minket, hogy rengeteg feladatot együtt csinálunk, és a közös célért össze tudunk ülni minden héten.
PF: Jó ezt így hallgatni, a kalapunkat emeljük a munkájuk előtt, gratulálunk hozzá! Befejezésül mondja el, hogy hol lehet elérni az Utcajogász szolgáltatásait, azon kívül, hogy péntekenként a Blaha Lujza téren megtalálják Önöket!
MM: Lehet nekünk írni az utcajogasz@gmail.com-on, ha például valaki nem biztos abban, hogy az ő ügye a Blaha Lujza térre való, vagy valami miatt nem tud kijönni a helyszínre. Aztán minden pénteken 3 és 5 óra között a Blaha Lujza téren van személyes ügyfélfogadás. Tényleg ott vagyunk hóesésben és ünnepnapokon is, nincs kivétel.
PF: Az Utcajogász összefoglaló anyagot készített a 2025-ös évéről. Erről beszélgettünk az elmúlt percekben Magassy Mercédesszel, a szervezet társelnökével. Köszönjük, hogy rendelkezésre állt.
Kulcsszavak: Utcajogász Egyesület, szociális jogok, ügyfélfogadás, adósságkezelés, Segíts magadon videósorozat
Szerzők:
Péterfi Ferenc eredetileg Újpalotán népművelő, majd közösségfejlesztő. Később az NMI és jogelődjeinek a Közösségfejlesztői Osztályán dolgozott, majd az osztály vezetője lett.
Falusi és városi terepmunkákban vett részt, egyetemi, szakmai és civil képzések oktatója, konferenciák szervezője. A Parola folyóirat alapító főszerkesztője, évekig a Közösségfejlesztők Egyesületének titkára, majd elnöke volt.
Dudok Dávid 2025 júliusában summa cum laude minősítéssel védte meg PhD értekezését az ELTE Szociológia Doktori Iskolájában. Kutatása a hazai közművelődési intézmények társadalmiasított működésmódjáról szólt. Jelenleg egyetemi tanársegéd az ELTE Társadalomtudományi Kar, Közösségi Tanulmányok Tanszékén, ahol a Közösségi és civil tanulmányok magyar és angol nyelvű mesterképzés oktatója. Érdeklődési területe a társadalmi és közösségi tőkével kapcsolatos kutatások, valamint a társadalmi részvétel fejlesztésének lehetőségei a közművelődés területén. A Civil Rádió önkéntes szerkesztője és műsorvezetője, valamint a Közösségfejlesztők Egyesületének választmányi tagja.
