Itthon, Zalában, Európában – Nők és fiatalok a közéletben, a helyi közösségekben
A több mint három évtizedes múltú Zalai Falvakért Egyesület a 2023 augusztusában indított programjával új lendületet tudott adni számos kisközösség életének. A közös tervezéssel kialakított program a kistelepüléseken, kisvárosokban élő fiatalok és nők felkészülését segítette a közéleti, közösségi szerepvállalásra, azzal a céllal, hogy a résztvevők felismerjék és képesek legyenek beazonosítani azokat az értékeket, amelyek egy demokratikus, jól működő helyi közösség működésének alapkövei. A tevékenységeket úgy terveztük, hogy lépésről lépésre, a résztvevők szándékaira, kapacitásaira, tudására, képességeire építsünk, ezt egészítsük ki új ismeretekkel, tudásátadással, építsünk a közösségi tanulás jótékony hatásaira, de a cselekvések fókuszában mindig ott legyenek az EU-s jogok, különösképpen az emberi méltóság, a szolidaritás, a demokrácia.

Az Itthon, Zalában, Európában – Nők és fiatalok a közéletben, a helyi közösségekben program egy kölcsönösségen, támogatáson, tudásmegosztáson és bizalmon alapuló kapcsolati hálót alakított ki a résztvevők között. A közösségekben végzett tevékenységeket képzési alkalmak, szakemberek, mentorok segítették – tudásmegosztással – az elakadások, a problémák kezelésében. Az így kialakult támogató környezetben a résztvevők a saját közösségeikben cselekvéseket indítottak, és folyamatokat tartanak fenn ma is. A hálózat most is mozog, él, cselekvések indultak, információk cserélődnek, a benne tevékenykedők köre egymást segíti, tapasztalatot, támaszt ad, és egyre bővül. A résztvevők bevonásával, tudásával bővültek a Zalai Falvakért Egyesület kapacitásai és egyben lehetőségei is új utak megnyitására, az EU-s jogok minél szélesebb körben való értelmezésére, bevonásra, részvételre.

Nyilvános fórum
A program szakembereinek a tizenhárom résztvevő és közösségeik meglátásaiból, azok rengeteg tapasztalásából kiindulva megvalósítható és általános ajánlásokat fogalmaztunk meg. Az ajánlások nem csak a helyi közösségek és helyi ügyek fenntarthatóságának támogatását szolgálják, hanem a helyi demokrácia, a szolidaritás és az igazságosságra gyakorolt hatásuk erősítését is.
- A helyi közösségek, ha egy szakmai mentort kapnak, nagyobb hatásfokkal tudják végezni a munkájukat és rendszerezettebben, egységben tudnak fellépni a képviselt ügyben.
- A közösségi élet élénkítése és fejlesztése a település, a térség szempontjából kulcsfontosságú. A fiatalok megtartása, a falvakba beköltözők bevonása a helyi közéletbe, a közösségekbe nemcsak társadalmi szempontból, hanem gazdasági szempontból is lényeges.
- A civil szervezetek, a helyi közösségek segítségével a társadalom vérkeringésében tarthatók a kistelepülések. Fontos, hogy minden állampolgár, a gyermekek, a nők az idősek, a fogyatékos személyek, a szegénységben élők és roma emberek számára esély teremtődjön az élet minden színterén.
- A párbeszéd és a konzultációs folyamatok kezdeményezése és fenntartása, a proaktív viszonyulás a helyi kormányzati szervek és önkormányzatok irányába kihívás, ugyanakkor a helyi közösségek számára alapattitűd ennek gyakorlása és gyakorlat kialakítása.
- A közösségek építkezési folyamata lassú, gyakran a kezdeményezőknek sincs türelmük kivárni a beindulást. Megismerni, megérteni, cselekedni hármasa, szervesen egymásra épülő lépései meghozzák az eredményt, a folyamosan aktivizálódó lakosság keresi a maga hozzájárulási lehetőségeit. A cél a folyamat, az esemény eszköz.
- A kölcsönös támogatás, az ahhoz vezető együttműködés során a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy azokat kezelni tudja.
- Az egyén számára a közösségben való részvétel a valahova tartozás élményét, a sodródás helyett az önirányításra képesség érzetét adja, társakat választva magabiztosabban küzd a céljaiért. A közösség számára egymás és a közösség ismeretét, bizalmat, kölcsönös támogatást, szolidaritást viszonosságot biztosít.
- Nyilvánosság – Nyilvánosság – Nyilvánosság…azokról az ügyekről, amelyek a helyi közösséget bármilyen módon érintik. Információ, tájékoztatás, párbeszédek – fórumok, helyi médiumok, nyilvános terek, beleszólás, társadalmi kontroll.
Az itt megfogalmazott általános ajánlások érvényesek a helyi ügyek megvalósításának folyamatában. Nézzük most ezeket a megvalósult ügyek példáin:
- Látni és láttatni – a megyében élő vakok és gyengénlátók közössége az életminőségük javítását, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeinek feltérképezését indította el. A helyi és helyközi közlekedés fejlesztése ügyében tárgyalásokat kezdeményeztek az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésére.
- Vidéki ház felújítása a fogyatékkal élőkért és a múlt értékeinek megőrzéséért. Az épület félkész állapotban van. Közösségi építkezés, rendezvények, adományozói kör szervezése és az épület körüli munkák tervezése, megvalósítása a fő csapásirány annak érdekében, hogy a nem túl távoli jövőben a kis ház alkalmassá váljon fogyatékkal élő emberek számára pihenésre, kikapcsolódásra, nyaralásra. Az ügy érdekében összefogtak a fogyatékkal és mozgáskorlátozottsággal élők más szervezeteivel, az esélyegyenlőség ügyében pedig közmeghallgatáson is részt vettek.
- A kistelepülésen a méretéhez képest is sok civil szervezet, közösség működik. Beszélgetések sorozatában együtt tervezik meg a falu eseménynaptárát, a hagyományos programok körét frissítik, és sokat változtattak a kommunikáción is.
- A településre az elmúlt években számos új család költözött. A helyiek nyitottak, és örülnek az új lakóknak, ugyanakkor nem találják egymáshoz az utat. Változást hozott, hogy egy jól megszervezett közösségi tervezési folyamattal bevonták a döntéshozókat, a közelmúltban beköltözött családokat is.
- A közösségi életet hozta lendületbe a nemrég itt otthonra talált fiatalok kezdeményezése. Programalternatívákat hoztak, a közösségépítésre nyitott helyieket is megszólították a közös jövőtervezésre. Az ügy megvalósítása hidat teremtett a „sértődési szakadékokkal” szabdalt közösségi életben.

Csoportmunka
- Széles bázisú támogatói és önkéntes körök jöttek létre, akik adományokkal, támogatásokkal, önkéntes tevékenységgel is jelen vannak, mára számos programelem önjáróvá vált. Van hely a találkozásokra. Közös tervezéssel, folyamatos párbeszédben vannak egymással, az ott élőkkel, a döntéshozókkal.
- Férfi közösség formálódik. A kezdeményezés túlmutat az egyének felkészítésén. Egy szemlélet kialakítását erősíti, amely az apákat, az apává válás útját és ezen keresztül a családok erősödését támogatja.
- Női közösség – rendszeres, kötetlen, közös találkozók, amelyek segítik a női szerepek, öröm és jókedv megélését, támaszt nyújtanak egymás számára az elakadásokban. A településen számos fiatal család él, de valahogy nem találnak egymásra. Bebizonyosodott, hogy közös tervezéssel, jó megszólítással és témafelvetésekkel, feladatmegosztással, egymásra figyelve a közösség működik – kipróbálták. Többet ad, mint gondolnák. A polgármesterrel történt egyeztetés megoldotta a kell egy hely gondot.
- Generációs táncház a faluban. Ez egyszeri alkalmat jelent, de a programidőszak alatt ennél sokkal több történt. A településen hagyománya van a táncháznak, de az utóbbi években a közösségek „leültek”, nem tudtak lendületet venni. A táncház szervezése, ennek folyamata jó eszköznek bizonyult arra, hogy a párbeszédek alakuljanak, együttműködések jöjjenek létre, és új kezdeményezések induljanak.
- Mert jó itt élni – nagyobb részvétel és aktivitás a falu életében. A helyi közösség megbízott szervezője új módszereket tanult és vezetett be a bevonás és részvétel érdekében. Feltárták és bevonták a helyi tudásokat, kapacitásokat, erőforrásokat. Tudatosan alkalmazzák a tanult közösségi módszereket, ezzel társakat találtak egymásban. Új ügyeket vállalnak fel, oldódott a mindig ugyanazok, az egyedül szervezem érzése.
- A programidőszakban véglegesült az egyesület alapszabálya, elindult és meg is valósult a törvényszéki bejegyzés. Az online térből elmozdultak a személyes találkozások felé, önsegítő programokat szerveznek és számos közös tanulási alkalmat. Kell egy hely ügyében egyeztetést kezdeményeztek az önkormányzattal a közösségi ház használata ügyében.
- Fiatalos lendületet egy idősödő egyesületnek. Újat hozhat az egyesület életébe, ha az évek alatt felhalmozott tudást minél szélesebb körben elérhetővé és átadhatóvá teszik, élményeket, új célokat, feladatokat fogalmaznak meg, felfrissítik a Falusi Tudás Háza, a mezei iskola tevékenységét. Első lépésként egy 4 napos vándortábort szerveztek fiatalok bevonásával, családokkal, gyerekekkel. Sok tapasztalatot adott, hogy a résztvevők között sérült gyermekek is voltak.

Alibánfa
- Nemzetközi önkéntes tábort szerveztek a szlovén határszélen. A közösen eltöltött napokon egy vidéki kisközpont létrehozásán dolgoztak, terveztek, bontottak és építettek, hogy a vidéki élet szépségeit, dolgait, munkálatait megtanulják, a közösségi létet megéljék, és a tapasztalatokat megosszák a vidékre vágyó városi fiatalokkal. Az egyeztetésbe bevonták a falu döntéshozóit. Nyílt napokat is szerveztek, a falubeliek, a környékbeliek és a helyi vállalkozók meghívásával. Újabb táborok szervezését is elindították közösségi tervezéssel. A munkába beépítik a megélt kudarcokat, sikereket, a helyzetek tanulságait.
A célok, ügyek, cselekvési tervek a projekt időszak alatt is formálódtak, a megoldási utak gyakran változtak nem csupán a közösségben kialakult helyzetek, de bizton állíthatom, hogy a projektünk céljaival való tudatos azonosulás okán is. Ez minden ügy esetében felismerhető és beazonosítható. Valóban van egy csapat a ZFE belül, akik értik és képesek azonosítani az EU-s értékeket a szerepvállalásaikban, közösségi szerepeikben megerősödtek. Működik az egymást támogató hálózat, van egy tudásmegosztáson és bizalmon alapuló együttműködés a résztvevők, a mentorok és a bevont szakemberek között.
A programról sokkal több itt:
https://zalaifalvak.hu/index.php/projektek/projektjeink-2021-tol/170-kozosseg-oktatas-valtozas-alom-szovetseg
Kulcsszavak:
Zalai Falvakért Egyesület, közösségi tervezés, KOVÁSZ, közösségi módszerek
Szerző:
Szeder-Kummer Mária a Zalai Falvakért Egyesület elnöke, a KOVÁSZ program szakmai vezetője, tanár, közösségfejlesztő. Képezte magát szociális területen, civil és közösségi tanulmányokban. Tagja a Közösségfejlesztők Egyesületének, a Parola szerkesztőségében 2022. január óta vállal feladatot. A kisfalvak ügye, a falugondnoki szolgálat, az önkéntesség, a közösségi alapú vidékfejlesztés, a nők közéleti szerepvállalását, foglalkoztatását elősegítő programok, a közösségi támogató hálózatban végzett vállalások az egyesület keretei között teljesedtek ki, és több évtizede hatnak a zalai közösségi életre, erősítik a falvak életképességét.

