Hihetetlen, de ha a Statisztikai Hivatal adatainak hiszünk, akkor a jelenlegi 3,6 millióról akár az egyharmadára is csökkenhet a szegények száma Magyarországon. Nem kell hozzá más, minthogy új módszertant használjanak, s máris megtörténik a csoda, amitől ugyan nem lakik jól egyetlen éhes száj sem, de legalább a kormány elégedetten alhat megint, megint tett valamit az ő hőn szeretett népéért.
A Központi Statisztikai Hivatal új módszertannal méri a szegénységet Magyarországon. Bár, ahogy Mellár Tamástól megtudtuk, a szegénység mérésére nincsenek egységes, akár egész Európában elfogadottnak számító mutatók, az azonban mindenki számára világos, hogy csak azokat az adatokat és kategóriákat tudjuk egymással összehasonlítani, amelyeket ugyanazon módszertan szerint, ugyanazokat a paramétereket figyelembe véve mérnek.
És itt jön a nagy állami trükk. Vezessünk be új fogalmakat, új mutatókat, mérőszámokat és teljesen új módszertant, s mutassuk, hogy mennyivel csökkent a szegénység, s milyen jól teljesítünk. Már megint.
Mert ugyan ki fog azzal bajlódni, hogy kövesse az új kategóriákat, s utánanézzen, hogy a tartós szegénység, a „klasszikus alsó-középosztály” mit jelent, s hova lett a szalonképtelenné vált létminimum kategóriája, mely rosszul mutatta a szegénység mértékét? Ellentétben az új, differenciált kategóriákkal. Csak éppen azoknak a családoknak, akiknek nincs meg a napi betevőjük, akiknek gond melegen tartani az otthonukat, vagy egyáltalán a lakhatásukat megoldani, vagyis a szegénység vagy klasszikus alsó-középosztály napi gondjaival sújtottak, mindegy, hogy minek nevezik őket, mert a gyomruk korgása attól nem lesz halkabb.
Mi a valóság? Hazugság, trükk vagy mellébeszélés a KSH új szegénység mutatója. Hogyan értelmezzük az új módszertan alapján a valóságot, és hogy lehet így megtudni a valós helyzetet, ha a kormány napi bűvészmutatványaival emberek sorsát dugja a számok mögé, hogy aztán ne is kelljen foglalkoznia velük.
2016. január 5-én a Civil Rádió Reggeli-jében Sándor Erzsi beszélget Mellár Tamással, a KSH volt igazgatójával arról, hogyan értelmezzük ezt az új helyzetet.
Hallgassa meg a beszélgetést! Érdemes.