Kultúra

Nem vert meg minket az Isten!

A szakadó hó ellenére csaknem ötszáz fős közönséggel együtt indították a 2016-os évadot a Fonóban Váray László és Ferenczi György és a Rackajam! Én tíz éve, amióta a Civil Rádió beköltözésével először betettem a lábam a Fonóba, ekkora közönség része még nem voltam.

Nem elég, hogy a színpadtól a keverőpult mögötti részig zsúfolásig megtelt a nézőtér ülő emberekkel, még emögött is hatalmas tömeg támasztotta a dupla kétszárnyas ajtót, hogy ki ne szakadjon a helyéről, s még a termen kívül is tele lett az előtér.

Hát a buli utáni helyzet már ebből következett, és önmagáért beszélt! 20-25 perc sorban állás a büfé előtt.  A sor jobbról-balról rendesen be volt ágyazva az azt közrefogó asztaloknál ülők tömegébe, s a vége rendszerint a bárpulttal szemközti mosdók ajtaját őrizte. Amiért külön megemelem a kalapom a Fonó személyzete előtt, hogy 25 perc sorban állás után még nekem is – így szerintem talán mindenkinek – jutott meleg szendvics, jobbnál-jobb italok, kávé és még hely is valamelyik asztalnál, mert az emberek kulturáltan átengedték a helyet az újonnan érkezetteknek. A sajátos szöveg és dallamvilágú Váray László félórás bemutatkozását követően, szünetet sem tartva a Rackajam azonnal színpadra lépett, és elindult a bál. Ez azt jelenti, hogy nem külön-külön játszottak el 20-30 önálló dalt, ahogy egy nagykoncerten lenni szokott, hanem kb. 7-8 dalcsokrot adtak elő, s egy-egy dalcsokorban először egy-két lassú, majd közepes, végül egy-két gyors tempójú – mondanivalójukat és hangulatukat tekintve egymáshoz illeszkedő – dalból készítettek egyvelegeket. A buli elején egyébként a nézőtér közepe üres volt, s a székek a teremben oldalt, körbe voltak rakva. A táncolni nem vágyó közönség azonban menet közben úgy döntött, hogy ki-ki a lestoppolt székét középre helyezi, így végül zsúfolásig megtelt a nézőtér. Ettől még a buli hangulat nem maradt el, ülve ugyan, de mindenki tombolt és együtt énekelt Ferenczi Gyuriékkal.

A bő egy órás Rackajem-koncert után a közönség, este tíz elmúltával sem érezte úgy, hogy sietnie kell haza a szakadó hóban. Mindenki remekül érezte magát, és élveztük a Fonó vendégszeretetét, amiért ezúton hálás köszönet! Ahogy hála Váray Lacinak és Ferenczi Gyurinak és zenekarának. Én a magam részéről jövőre is hasonló báli megnyitóban reménykedem,s persze előtte is szívesen látnám, hallanám Ferenczy Gyuriék bandáját a Fonóban.

A szerzőről

Ruzsa Viktor