Botka Ferencné Lakatos Éva Szinnyei-díjas könyvtáros, bibliográfus, sajtótörténész emlékére konferenciát szervezett a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár. Az esemény része volt, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) könyvtárában felavatták azt a kutatóasztalt, amely ezentúl Lakatos Éva nevét viseli.
Az alig egy esztendővel ezelőtt elhunyt „tudós könyvtáros” hatalmas életművet hagyott hátra, és szakmai-emberi vonásai is mély nyomot hagytak azokban, akik – kollégaként vagy olvasóként – kapcsolatba kerültek Vele.
„Lakatos Éva bibliográfus – a bibliográfus a tudomány előtt jár és mögötte búvik meg. Feltárja az anyagot, majd eltűnik a lábjegyzetek között, vagy még oda sem jut. A Google korában talán végképp el is felejtődik. Például Lakatos Éváról születési dátumán, munkái felsorolásán és néhány méltató cikken túl nehéz bármit találnia neten.
1931-ben Bócsán született, könyvtárosnak tanult, könyvtárosként dolgozott, 1950–1952 között az Országgyűlési Könyvtárban, 1953-tól az Országos Széchényi Könyvtárban.
Nyolcvanon túl is bejárt mindennap, készítette A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiájának köteteit. Ezt az összegző munkát sok hasonlóan fontos mű előzte meg. Köztük a Magyar irodalmi folyóiratok negyven füzete 1972 és 2000 között, a Magyar Írás és A Toll repertóriuma, a Sikersajtó a századfordulón című gyűjtemény.
Különösen fontos ebben a hatalmas életműben is A magyar színházi folyóiratok bibliográfiája 1778–1948, amely 1993-ban jelent meg, hiszen a színház – legalábbis a filmes és főképp a televíziós rögzítés megjelenése előtt – csakis a sajtóban hagyott nyomot maga után.Lakatos munkája nélkül nincs magyar színháztörténet.” – olvashatjuk NOL nekrológjában
Az alábbi hanganyagban Boka László, az OSZK – tudományos igazgatója és Bánki Zsolt István, a PIM – főosztályvezetője beszél Elekes Irén Borbála mikrofonja előtt a konferenciáról, vallanak személyes emlékeikről.
Kattints a Sokol rádióra, és jön a hang!
