Általános a felháborodás a civil társadalomban, a korrupció ellen küzdő civil szervezeteknél és az ellenzéki oldalon a jegybankról szóló törvény módosítása után. Vannak tekintélyes jobboldali politikusok is, akik szóvá teszik ellenérzésüket az új jogszabállyal kapcsolatban. Kövér László, a Parlament elnöke a Katolikus rádióban cáfolta a feltételezést, hogy ne lenne közpénz az, amit a jegybank az alapítványokhoz utal. Mi más lenne, mint közpénz, válaszolta egyenesen. A széleskörű felháborodást és tiltakozást az váltotta ki, hogy a törvényhozás, rohamtempóban megalkotott jogszabállyal, kivonta a közpénzek köréből a Magyar Nemzeti Bank Alapítványaihoz átutalt összegeket. Nem kis tételről van szó. Legalább kétszáz ötven milliárd forintot kaptak ezek alapítványok az elmúlt időszakban, és már bírósági ítélet is kimondta a közelmúltban, hogy az alapítványok kötelesek hozzáférhetővé tenni a költségvetésüket, el kell számolniuk a nyilvánosság előtt, nem tarthatják titokban a költéseiket. Közpénz nem dugható el a nyilvánosság elől. Mit tehet a nyilvánosság visszaszerzéséért a K-Monitor? Erről kérdeztem a Reggeliben dr. Koncsik Anitát.
Vicsek Ferenc: Normál helyein a világnak az emberek többnyire annak örülnek, ha nyugodtan élhetnek, nem történik velük semmi eget rengető, semmi olyan, amivel felkerülhetnek a történelem lapjaira. Aki teheti, arra törekszik, hogy ő semmilyen módon ne kerüljön a történelemkönyvekbe. Életek múlhatnak el anélkül, hogy komolyabb történelmi események keresztútjában találná magát az egyszerű polgár. Ezzel szemben Magyarországon, mintha minden nap valami olyan dolog történne, ami külön lapja lesz minden bizonnyal a történelemnek. Dr. Koncsik Anita is így érzi?
Koncsik Anita: Igen, azt hiszem sejtem, hogy mire gondol. Ami a jogalkotási igyekezetet illeti, a kormány rohamléptekkel rombolja le teljes egészében a jogállam meg a demokrácia maradékát. És azáltal biztos méltóak lesznek az utókor figyelmére, hogy mit ne csináljanak a követők.
Vicsek Ferenc: Idéznék a lapokból: Kövér László megfogalmazta a hivatalos, sőt most már törvénybe foglalt szövegtől eltérő különvéleményét azzal kapcsolatban, hogy közpénz-e a jegybank alapítványainál kezelt pénz. Mi más lenne kérdezett vissza a Katolikus rádióban. A tudósítások arról is beszámolnak, hogy a törvény ellen folyamatosan érkeznek a tiltakozások a köztársasági elnökhöz, hogy még véletlenül se írja alá. Ön hogyan érvelne, hogy megkönnyítse Áder János dolgát, hogy jogi kapaszkodói legyenek az aláírás megtagadásához.
Koncsik Anita: A ne-írd-alá-János típusú akcióknál most már hatékonyabb eszközökhöz kell folyamodnunk. Szinte száz százalékig biztos vagyok abban, hogy a köztársasági elnök alá fogja írni. Ahogy korábban sem voltak túlságosan nagy skrupulusai az információ szabadság korlátozásával kapcsolatban. Ami most érdekesebb, hogy a legutóbb a jegybank alapítványairól megalkotott törvény egyértelműen alaptörvény ellenes. Már azzal az alaptörvénnyel is szembe megy, amit a fideszesek alkottak. Híján van ez a jogszabály mindenfajta morális és logikai érvnek. Amit Áder Jánosnak is vizsgálnia kellene, hogy az állami intézmények egyértelműen közpénzzel gazdálkodnak, a Posta is a jegybank is, és attól, hogy egy alapítványba tuszkolják az adófizetők pénzét, azzal az nem lesz kevésbé közpénz. Az érvelés, ami a törvényben található, leleplezi azt az attitűdöt, amivel a honatyák érveltek. Arra utaltak, hogy mivel az alapítványnál már nem a bank felügyeli a pénzeket, azzal a forrás elveszíti a közpénz jellegét. De nem, hiszen csak az az érdekes, hogy a pénz származik. Ha az adófizetőktől, akkor joguk van tudni ,hogy mit kezdenek a befizetéseikkel. Semmit nem változtat ezen, hogy ki felügyeli szervezetet, ahol a pénz éppen van. Az MNB-s törvényben az indoklás úgy érvel, hogy az alapítvány már annyira elkülönült az alapítótól, hogy az nem is tudja valójában végig követni, hogy mi történt az átutalt közvagyonnal. Ez semmire nem magyarázat. Mert egy: kövesse nyomon, kettő, ott van az Állami Számvevőszék… A lényeg azonban: nem azért nem lopunk, mert nézi éppen valaki, hanem azért, mert az a pénz az állampolgároké…
Ha a kíváncsi a beszélgetés folytatására, itt meghallgathatja. Szóba kerültek még a korábbi bírósági ítéletek, amelyek most már nem lesznek érvényesíthetőek, illetve újabb hasonló ítéletekre nem is számíthatnak a közpénzekért aggódó civilek, mert a bíróság kezéből kiütötte a parlament a fegyvert, amely arra volt alkalmas, hogy megakadályozza a közpénzek eltulajdonításának eltitkolását.