Több mint három és fél évtizede dolgozik a zalai településekkel, a helyi közösségekkel a Zalai Falvakért Egyesület. Az 1990-ben létrejött szervezet ma 301 tagot számlál: 146 települési önkormányzatot, 12 civil szervezetet és 143 magánszemélyt. Székhelye Zalaegerszegen található, tevékenysége azonban Zala vármegye számos településén érezteti hatását.
Az egyesület az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepet vállalt a vidék- és közösségfejlesztésben, valamint szociális innovációk elindításában. Közreműködött az első kistérségi együttműködések kialakításában, szakmai műhelyeket szervezett, és kiépítette a zalai falugondnoki hálózatot. Zalában a falugondnokság nem pusztán szolgáltatás, hanem közösségi erőforrás. A falugondnok sok településen az egyetlen ember, aki rendszeres kapcsolatban áll az idősekkel, családokkal, egyedül élőkkel. Munkája különösen ott felbecsülhetetlen, ahol magas az idős lakosság aránya, nehézkes a szolgáltatások elérése, és a fiatalok elköltözése mellett újrakezdők is érkeznek a vidéki élet reményében. A szervezet a megyében elsőként hozott létre önkéntes központot, önkéntes vándortáborokat indított, és hálózatba szervezte a nemzetközi – köztük amerikai – önkénteseket fogadó közösségeket. Együttműködik több karitatív szervezettel, köztük a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel és a Magyar Vöröskereszttel. A falugondnoki szolgálatok szakmai támogatását a Területi Szakmatámogató Rendszer keretében biztosítja.
Kerkakutas
Számok egy év munkájáról
Az „Esélyek, lehetőségek és európai perspektívák a zalai falvakban” című program egyéves, intenzív szakmai és közösségi folyamat volt. A programsorozat az Európai Unió CERV Közös Értékeink pályázata révén valósulhatott meg. Az érintettek bevonásával három tervezőműhely megszervezésével indítottak, majd hat témafókuszú megbeszélést tartottak hat helyszínen, négy tanulmányutat szerveztek, a hat kisfilm pedig a zalai közösségek tapasztalatait hozza fókuszba. Az eseményeken összesen 150 különböző fő vett részt 61 zalai településről; közülük többen több, illetve akár valamennyi programon is jelen voltak.
A résztvevők köre rendkívül sokszínű volt: falugondnokok, polgármesterek, gazdálkodók, vállalkozók, civilszervezeti vezetők, alapítványi kurátorok, közösségszervezők, családsegítők, önkormányzati munkatársak és képviselők. Jelen voltak pedagógusok, intézményvezetők, könyvtárosok, gyógypedagógusok, szociális szakemberek, fogyatékossággal élők szervezeteinek képviselői és érintett szülők, valamint evangélikus, református és katolikus egyházi szereplők. A program záró konferenciáját 2026. január 27-én rendezték meg Zalaegerszegen a Deák Ferenc Könyvtárban; az eseményről a Kossuth Rádió, a Civil Rádió, a Zalai Hírlap és a Zalaegerszeg TV is beszámolt. A programról mindent meg lehet tudni a honlapról (www.zalaifalvak.hu) és a Zalai Falvakért Egyesület facebook oldaláról.
A program három pillérre épült: az esélyegyenlőség kérdéseire – különös tekintettel a fogyatékossággal élők szolgáltatásokhoz való hozzáférésére –, a helyi közösségi ügyekre és a fenntarthatóság, illetve zöld szemlélet erősítésére.
Esélyhátránnyal
A szolgáltatásokhoz való hozzáférés különösen fontos a kisfalvak esetében, hiszen a lakosság száma alacsony, az intézményi ellátottság korlátozott, a közlekedési lehetőségek hiányosak. A kistelepülésen elérhető szolgáltatások hogyan és milyen mértékben tudnak hozzájárulni az ott élők életminőségének javításához, a helyi esélyegyenlőség előmozdításához? A kérdésre a válaszok általánosságban is megfogalmazhatók. A témával foglalkozó beszélgetés fókuszába az került, hogy a fogyatékkal élők, illetve bármilyen esélyhátránnyal az életüket kezdő gyermekek és felnőttek számára milyen lehetőséget ad a kisközösségi környezet, a vidéki élet, ők maguk hogyan élik meg és érzékelik a részvételüket a helyi társadalomban. A beszélgetés résztvevői tapasztalatokat szerezhettek a Bak település iskolájában évtizedek óta erőszakmentes kommunikáció keretében tanult mediálással, személyes történetekkel, amik a széleskörű összefogással esélyhátrányból esélyelőnyt mutatnak be, a pedagógusok és a gyerekek összefogása révén elért szülői magatartásminták változásával, a baki önkormányzat gyakorlataival, továbbá a szentpéterúri modellel: a roma szegregáció ellen, hogyan lehetett átkeretezni a zalai falvakban jelen lévő problémát.
Bödeháza
A mozgássérültséggel élő könyvtáros, a szomszéd falu alapítványát vezető szintén mozgássérült fiatal, majd a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének elnöke és a faluban élő látássérült, 3 gyermekes fiatal nő beszéltek az őket érintő problémákról. A tanulás, a munkahelytalálás, a közlekedés, a közösségben való helykeresés egyaránt plusz kitartást igényel tőlük. Ki gondolná, hogy egy részleges látásfogyatékossággal élő nem lehet dada, vagy az elektromos autók „csendje” mennyi gondot okoz számukra. Ezzel együtt hangsúlyozták, nem igénylik a túlgondoskodást, szeretnék az önállóságukat növelni, bár ehhez jó feltételek és elérhető segítő szolgáltatások kellenek. Nagykutas polgármestere házigazdaként kapcsolódott a beszélgetésbe. Elmondta, a segítséget akkor tudják megadni, ha az arra rászorulóval kialakul a bizalmi kapcsolat. A falugondnokok mindezen helyzetek megoldásában vállalt szerepét is áttekintették a résztvevők, hiszen több település falugondnoka is jelen volt. Hangsúlyt kapott még a nyilvánosság, az információk elérhetősége, a szolgáltatási utak hálózatában való eligazodás és tisztánlátás. A szolgáltatók, döntéshozók és az érintettek együttműködési hálója szakadozott és esetleges, nem találnak egymásra, így sok tudás, információ veszik el, nem jut el – különösen a kisfalvakba. Innen a városban koncentrálódó szolgáltatások elérése is bonyolult. A térségi feladatokat ellátó fogyatékosságügyi tanácsadók eszköztelennek érzik magukat a feladataikban, ugyanakkor minden megkeresésre reagálnak. A helyben élők, a hivatal, a döntéshozók, szemérmesek (azt gondolják, a fogyatékossággal élők és családjaik szégyellik a helyzetüket), és nem azonosítják be, így nem is tudják (jól) megszólítani, megtalálni azokat, akik hátrányokkal, fogyatékossággal élnek.
Zala aprófalvaiban sokszor láthatatlanul élnek azok a családok, akik fogyatékossággal élő gyermeket vagy felnőttet gondoznak, illetve más okból esélyhátránnyal küzdenek. Hiányosak az ismeretek az autizmussal élők, a látássérültek, a mozgásukban korlátozottak és más érintettek mindennapi nehézségeiről, az igénybe vehető szolgáltatásokról. A program egyik legfontosabb tanulsága: az esélyegyenlőség nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a közösség megtartó erejének alapfeltétele.
Utak, kiutak, szolgáltatások és elfogadás autizmussal élő családok életében, ha kistelepülésen élsz…https://www.youtube.com/watch?v=lyr57MRJkF4
Támogatás és együttműködés a látássérült emberekkel, ha kistelepülésen élsz…https://www.youtube.com/watch?v=TVo4cd2EE20&list=PL5OiIrst8CKZmK8wQqZrltXAU8HwFN1QH
Közös(ségi) ügyek
A zalai falvak sokak emlékeiben a közös munkák, a gyermekkori zsivajok és a kiskertek illatának világát idézik. A jelen ugyanakkor komoly kihívásokat hordoz: elöregedés, elvándorlás, elszegényedés és kapcsolatvesztés. A szegénység ma nem csupán jövedelmi kérdés: elveszíthetők a társak, a hétköznapi segítség és a döntési lehetőségek is. Mégis, a falvakban ma is ott rejlik az egymásra figyelő közösség ereje – az a kapcsolati háló, amely képes enyhíteni, sőt megfordítani kedvezőtlen folyamatokat.
Sok településen nem működik civil szervezet, vagy ha igen, akkor azoknak a tevékenysége legtöbbször a helyi megszokott rendezvények pl. advent, öregek napja, a falunapi stb. programok szervezésében merül ki. A szervezetek zárt közösséggé válnak, nem nyitnak mások felé, nem kívánnak változtatni a bejáratott rendszereken. Az önkormányzattal való együttműködés formális, nem a partnerségi együttműködésben, inkább a végrehajtó szerepben vannak. A helyi kisközösségeknek szándékuk és befolyásuk sincs a települést, a térséget érintő kérdések döntéshozatalában részt venni. Az ismerethiány, másrészt a felismerés képessége is hátráltatja a szervezeteket, személyeket, hogy hatékonyak legyenek környezetük alakításában, változásokat indítsanak, aktivitásokat kezdeményezzenek.
Mindezek ellenére vagy éppen ezért vannak közösségek, élnek emberek, akikben megfogalmazódnak kérdések és kíváncsian fordulnak, érdeklődnek mások bevált gyakorlatai iránt.
- Hogyan lehet olyan helyi ügyeket elindítani, amellyel megszólíthatóak a helyben élők?
Hogyan lehet az érdeklődést felkelteni, változtatni, és változtatásra motiválni a helyben élőket?
- Hogyan lehet együttműködéseket kialakítani, ügyeket, problémákat megoldani, a döntés előkészítés folyamatát időben, témában is nyitottá tenni?
- Hogyan lehet egy jó kezdeményezést fenntartani, a résztvevők motiváltságát megőrizni, közben mindig megújulni?
A közösségi ügyekben szervezett fókuszcsoportos beszélgetések résztvevői ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak. A program lehetőséget kínált arra is, hogy az eseményeket befogadó kisfalvak működő gyakorlatát is megismerjék a résztvevők.
Az egyik helyszín Dötk, Zala vármegye egyik legkisebb települése. Lakóinak száma 57 fő, A falut valamikor a kihalás veszélye fenyegette. Dötk ma egy élhető, kedves, vonzó településsé vált, amely aktívan dolgozik az életben maradásért, és azért, hogy egy vonzó hely legyen és maradjon. A településen három civil szervezet működik, aktív közösséggel. Nagyon sok programot szerveznek a helyieknek, de vannak olyan vonzerőt jelentő események is, amelyeken több százan vesznek részt. Példaértékű az együttműködés az önkormányzat és a civil szervezetek között. Az együttműködések nem csupán eseményeket, programokat eredményeznek, de figyelmet kapnak a segítségre szorulók, a falugondnok szerepe is felbecsülhetetlen a napi ügyek megoldásában.
Kisgörbő
A Göcseji Dombérozó Egyesület Becsvölgyén nem egy hagyományos szervezet. Az egyesület 10 éve dolgozó, élő közösség – szövetség a falvak, emberek, pincék, udvarok, hagyományok és jövő iránti elköteleződéssel bírók között. 24 kistelepülés közösségei együtt szervezik meg évszakonként a Dombérozó eseményeit. Azon vannak a modern, friss lendülettel élő, a környezetüket óvó helyiek, hogy az irodalmat, művészeteket, hagyományokat, túrázást kedvelőket, közösségeket, számos érdeklődőt, letelepülni vágyót megszólítsanak.
Fontos tanulság, hogy az együtt gondolkodó falu messzebb jut. A település jövőjét a helyben élők tudása, tapasztalata és részvétele formálja. Az érdektelenség mögött gyakran az áll, hogy az emberek nem érzik, számít a véleményük. A részvételhez meghívás, figyelem és valódi partnerség szükséges.
Részvétel, bevonás, falugondnoki hálózat, közösségfejlesztés kistelepüléseken, helyi közösségekkel. https://www.youtube.com/watch?v=yZw9yxYW3wc&t=4s
Fiatalok, beköltözők, önkéntesség, innovációk, munkamódok, ha kistelepülésen élsz… https://www.youtube.com/watch?v=Eo9WlewoY0E
Zöld ügyek
A népességfogyás mellett ugyanakkor új folyamatok is láthatók. Egyre több fiatal, külföldről hazatelepülő, városi újrakezdő és frissdiplomás dönt a vidékre költözés mellett. Az újonnan érkezők friss tudást és szemléletet hoznak, amely a helyiek tapasztalatával találkozva valódi megújulást indíthat el. Zala vármegyében is számos civil szervezet, baráti társaság, gazdálkodó szervezet és faluközösség tesz nap mint nap azért, hogy lakóhelyünk természeti és emberi értékei megmaradjanak, sőt lehetőség szerint gazdagodjanak is, hogy egy élhetőbb környezetet hagyjunk a következő generáció számára. Azonban a feladat nehéz, és sok kihívással terhelt. Emiatt néha jó összeülni és beszélgetni olyanokkal, akik szintén hasonló célokért dolgoznak. Jó megosztani a tapasztalatokat, feltenni a jó kérdéseket és közösen keresni rájuk a válaszokat.
Zalaszentlászló
Hogyan látjuk a környezeti állapot alakulását? Hová szeretnénk eljutni? Milyen irányok működnek? Mit kell elengednünk? Mi a közös bennünk? Kik vannak körülöttem, és hogyan tudok hozzájuk kapcsolódni? Hogyan tudunk egy valóban fenntartásra érdemes környezet létrehozásán munkálkodni?
Orosztony, a 430 lelkes település a helyszíne a témában szervezett első eseménynek. Az alapítvány telephelyéül szolgáló telken egy közel 150 éves, bontásra ítélt marhaistálló foglalt helyet. Sok gondolkodás után végül úgy döntöttünk, hogy nem bontjuk le a velünk élő történelem egy újabb darabját, hanem megpróbáljuk felújítani és egy olyan épületet kialakítani, amely végre igazán segítheti szemléletformáló munkánkat – írják a honlapjukon.
A tájhasználat, a közösségi illetve magán-természetvédelem jó példájaként megismerhették a résztvevők a lendvadedesi DEDES projektet, a nagykapornaki Völgyerdő csapat munkáját, valamint a bucsutai magfogással, agrárdiverzitással foglalkozó asszony közösségépítő tevékenységét is.
A programban hangsúlyosan jelent meg a permakultúra szemlélete is. Ez nem csupán földművelési technika, hanem a természet mintázatait követő, fenntartható tervezési rendszer. A helyi erőforrások tudatos használata, a közösségi együttműködés és a környezeti felelősségvállalás hosszútávon élhetőbb településeket eredményezhet.
Zalaszentlászlón a résztvevők a fenntarthatóság és a helyi együttélés kérdéseit járták körül, új nézőpontból megközelítve a korábbi témákat. A permetezés és fűnyírás gyakorlata a permakultúrával és a gyümölcsészeti szemlélettel került párbeszédbe, miközben szó esett vadgazdálkodásról, regeneratív gazdasági modellekről, az agglomeráció beépítettségéről és a művelési ágak átalakulásáról is. Kiemelt témává vált a beköltözők és a helyi lakosok együttélése, az eltérő életmódokból fakadó feszültségek és a „különutasság” miatti aggodalmak kezelése. A megoldási javaslatok között szerepelt a gyógynövénytermesztés, a szálaló erdőgazdálkodás, tanácsadó hálózatok erősítése, valamint közösségépítő kezdeményezések – időbank, modellgazdaság, nyitott porták – indítása. A jó gyakorlatok a vegyszer- és műanyagmentes megoldásokra, vízmegtartásra és madárbarát kertek kialakítására fókuszáltak.
Lehetőségek, tennivalók a természettel való együttműködés, ha kistelepülésen élsz…https://www.youtube.com/watch?v=pJOP6FD9u-E
Biogazdálkodás, fenntarthatóság, sokszínű gazdaság, közös tanulás, ha kistelepülésen élsz… https://www.youtube.com/watch?v=lCUZAyipsG4
A tapasztalatgyűjtés, a közösségépítés, az ügyek beazonosítása a látó utakon folytatódott. Mindezeket ajánlókártyákban foglalták össze, és kisfilmeket is készítettek. A tanulságokat egy záró konferencián összegezték.
A Zalai Falvakért Egyesület munkája azt üzeni: a zalai falvak jövője nincs előre eldöntve. Közös gondolkodással, szakmai támogatással és aktív részvétellel a kistelepülések nemcsak megőrizhetik értékeiket, hanem képesek megújulni is.
Filmek, ajánlókártyák és minden más is:
https://zalaifalvak.hu/index.php/ujkovasz
Ajánlások egybefűzve: https://zalaifalvak.hu/index.php/kiadvanyok/202-ajanlasok-lehetosegek-es-europai-perspektivak-a-zalai-falvakban
Indul az évad a Zalai Falvakért Egyesületben | cba – cultural broadcasting archive
(Elhangzott a Civil Rádióban 2025. szeptember 20-án)
A zalai falvak és Európa | cba – cultural broadcasting archive
(Elhangzott a Civil Rádióban 2026. január 21-én)
Szerző:
Szeder-Kummer Mária a Zalai Falvakért Egyesület elnöke, tanár, közösségfejlesztő. Képezte magát szociális területen, civil és közösségi tanulmányokban. Tagja a Közösségfejlesztők Egyesületének, a Parola szerkesztőségében 2022. január óta vállal feladatot. A kisfalvak ügye, a falugondnoki szolgálat, az önkéntesség, a közösségi alapú vidékfejlesztés, a nők közéleti szerepvállalását, foglalkoztatását elősegítő programok, a közösségi támogató hálózatban végzett vállalások az egyesület keretei között teljesedtek ki, és több évtizede hatnak a zalai közösségi életre, erősítik a falvak életképességét.
