Szociális

Care farmok a kutatók szemszögéből

Írta: Janka-Rozi
Az eperföldeken dolgoztunk, mikor váratlanul megjelent két kutató a Bergen Egyetemről. Sáros kézzel fogtunk kezet, majd megtudtuk, hogy a házigazdánk kötött össze minket. Rita Agdal és Tobba Sudmann green care témában folytatnak kutatásokat, erről beszélgettünk velük Frode nappalijában egy csésze tea mellett.

t

Az Inn pa tunet múltja

A beszélgetés során kiderült, hogy a care farm rendszer nem egy új megoldás Norvégiában, mert az 1960-70-es években bevett szokás volt, hogy a megváltozott képességű embereket vidékre, farmokra küldjék. A mostani viszonyokhoz képest az volt a különbség, hogy a farmoknak kötelező volt befogadni az oda küldött embereket, így gyakran méltatlanul bántak velük. „Én még annyi idős vagyok, hogy beszélhettem ilyen emberekkel, akik ilyen körülmények között kerültek farmokra. Ezek a rossz élmények, emlékek a kollektív tudat részei a mai napig. Emiatt van némi idegenkedés a care farmokkal szemben” – mesélt nekünk erről a problémás időszakról Tobba.

Az Inn pa tunet rendszer kutatói szemmel

Újdonság volt számunkra, hogy az „inn pa tunet” kifejezés gyakorlatilag a gazdák által életre hívott márkanév. Ezzel kívánják népszerűsíteni elsősorban az egészségügyi szektor felé a green care szolgáltatásokat. Az egészségügyi és a szociális intézmények, valamint a felhasználók számára segítséget jelent, hogy a márkanév használatához kötött minősítési rendszer révén biztosítják a szolgáltatások megfelelő színvonalát. Meglátásuk szerint az agrárszektor a gazdasági érdek következtében tűzte zászlajára a green care farmok ügyét, míg az egészségügyi és szociális szektor nem tűnik nyitottnak e megoldás felé – bár lassan kezdik felismerni, hogy a care farmonkon nyújtott szolgáltatások tartósabb, olcsóbb felépülést ígérnek -, épp ezért szükséges az Inn pa tunet „brand” működtetése.

A green care szolgáltatások másik jelentős felhasználócsoportja az iskolások. A nemzeti tanrend kötelezővé teszi a mezőgazdasági ismeretek oktatását, ezért az iskolák sok esetben felveszik a kapcsolatot az intézmény közelében lévő farmerrel, és a gazdaság munkájába bekapcsolódva szerzik meg e tudást – tudtuk meg a kutatóktól.

Fontos megjegyezni, hogy egy farm az Inn pa tunet logó megszerzése nélkül is kínálhat green care szolgáltatásokat.

A kutatók szerint a care farmok egyrészt új bevételi forrást jelentenek a gazdálkodók számára, másrészt a lokális, kis városi/vidéki közösségek fennmaradását is elősegítik.

A kutatók leszögezték, hogy nehezen lehet általános megállapításokat tenni a norvég green care rendszerrel kapcsolatban, mivel sokféle típusú farm, sokféle tevékenységet vállal fel a különféle csoportok számára. Sokak számára csak helyszínként, díszletként szolgál a farm a tevékenységekhez, viszont olyanok is akadnak, akik a működő gazdaságuk munkájába vonják be az odaérkezőket. A sokféleség következtében egyszerűen nem lehet egységes irányelveket, kritériumokat meghatározni a care farmok szakmai munkájához, a jelenlegi minősítési rendszer mindössze biztonsági és egészségügyi feltételeket tartalmaz. Azt viszont már tervezik, hogy bizonyos kurzusok, képzések elvégzéséhez kötik a care farmerré válást.

Pár évvel ezelőtt a Matmerk honlapján 1100 Inn pa tunetet jegyeztek. Ez a szám a valóságnál azonban sokkal több, mivel olyan farmokat is felvettek az adatbázisba, amelyek csak tervezik, hogy green care szolgáltatásokkal bővítik a kínálatukat. A kutatók szerint jelenleg 300-400 Inn pa tunet működik Norvégiában, de ez a szám nap, mint nap változik.

Véleményük szerint nem létezik egységes care farm definíció, mivel az, az adott érintett szempontjából ragadható meg: a care farmer számára ez egy plusz bevételi forrás; a segítők számára a konvencionális intézményektől, kezelésektől eltérő alternatíva; az önkormányzatok, megyék számára egy helyi, kézenfekvő megoldás a szociális, egészségügyi problémákkal küzdő lakosok gondozására stb. Számos érintett azonosítható be e folyamatban, akik különféle, gyakran nehezen összeegyeztethető érdekekkel rendelkeznek. A green care rendszer gördülékeny működésének fő kulcsa ezen érdekek megfelelő szintű összehangolása.

A care farmer lét dilemmái

A green care nem egészségügyi ellátás, és a care farmer nem orvos, pszichológus, tanár, szociális munkás egy személyben, bár bizonyos esetekben szükségük lenne ezekre a tudásokra. Leszögezték, hogy nem minden farmer alkalmas arra, hogy care farmerként dolgozzon, és nem mindenki számára a legmegfelelőbb a care farming módszere.

A kutatók két érdekes esettel érzékeltették a care farmer lét és a care farming módszer nehézségeit:

Egy fiatal, szuicid hajlamokkal küzdő lányt állandó megfigyelés mellett egy intézményben kezelték. Később egy farmra került, ahol a gazda nem volt tisztában a problémáival, és „normálisként” kezelte. Az első naptól kezdve egyedül lovagolt ki a közeli erdőbe, feladatokat látott el a farm körül. Ez a másfajta viszonyulás billentette őt vissza a normális kerékvágásba. Szerencséje volt a lánynak is és a farmernek is, hiszen a történet akár rosszul is végződhetett volna.

A másik dilemma a célcsoportok gondos kiválasztásához kötődik. A szóban forgó farmer gyerekeknek tartott foglalkozásokat. Felmerült, hogy egy olyan férfi is igénybe venné a green care szolgáltatásait, aki korábban gyerekeket molesztált. Ekkor mi a teendő? Megoldható, hogy mindenki biztonságban érezze magát? – tették fel a kérdést a kutatók.

Egy roppant érdekes gondolatot is felvetettek a kutatók a care farminggal kapcsolatban. Előfordulhat, hogy a care farmok (is) hozzájárulnak a megbélyegzettség erősítéséhez. Gondoljunk csak bele, egy viselkedészavaros, nehezen kezelhető tinédzser az esetek többségében nem önként kerül egy care farmra. A tanárok, a szülők döntenek helyette/vele együtt, mert segíteni akarnak neki, mert nyugalomra, pihenésre, időre van szükségük. Kiemelik a megszokott környezetéből, mert problémás, mert a tanárai, a szülei számára elviselhetetlenné vált a helyzet. Kérdés, hogy a farmon töltött idő a tini javára válik vagy mélyül a problématudat, a negatív énkép?

Tobba és Rita hozzátette, hogy úgy is tekinthetünk a care farmra, mint a lelassulás, a természetben való időtöltés, a fizikai munka, a csapathoz való tartozás, a „Wow, mire vagyok képes!” érzés és az egyéni határok feszegetésének  színterére.

Ha ismersz hasonló tevékenységet Magyarországon, kérlek, írd meg nekünk: carefarm.hungary@gmail.com

*Utunkat a Norvég Civil Támogatási Alap programja támogatta.

eaa-norway-grants

A szerzőről

Janka-Rozi

Horváth Janka és Siklósi Rozália "Legyél te is on the spot" tanulmányútja a Norvég Civil Alap és az Agri Kulti támogatásával valósult meg. Az elmúlt években számos hazai vidékfejlesztési kutatásban vettünk részt az alábbi szervezetek munkájába bekapcsolódva: ELTE Humánökológia mesterképzés, Agri Kulti, Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület. Végzettségeink: humánökológus, geográfus, marketinges.