Jenő Zsigó roma emberjogi aktivista 2014. június 22-én, a lübecki városháza dísztermében vette át a Günter Grass Alapítvány Otto Pankok díját, Ute Grass asszonytól. A díj átvétele után elmondott rövid beszéde figyelemreméltó és napjainkban is aktuális!
Kedves Ute Grass! Tisztelt Sachse Polgármester Úr! Tisztelt Moritz Pankok! Hölgyeim és Uraim!
Abban a kivételes szerencsében volt részem, hogy több mint harminc éven át hivatásként a cigányságért dolgozhattam.
Végtelenül megtisztelő, hogy a Günter Grass Alapítvány említésre méltónak találja a tevékenységemet, és Otto Pankok díjban részesít.
Ez kitüntetés számomra!
A munkámat nagyon szerettem. Nekem kivételes sorsom volt, mert megadatott, hogy nap, mint nap tegyek valamit a cigányságért, kitűnő munkatársaimmal együtt. 1980-tól 7 éven át cigány szociális munkás, 1987-től 2010. január 1-ig a Fővárosi Cigány Ház, Romano Kher igazgatója voltam.
Utamat már nem követhetik a fiatal generációk. Megszűntek az intézmények, az Amaro Drom roma lap, negyedszázados szerzett jogainkat számolták fel az utóbbi években.
A cigányság évszázadok óta tesz hallatlan erőfeszítéseket társadalmi presztízse megvédéséért és emberi létfeltételei megteremtéséért, egy faji alapon visszatérően ellenséges többségi társadalomban. Teszi mindezt aggasztó eredménytelenséggel.
Több évszázad tanulmányozásának mérlege, hogy a rendszerek változnak, a cigánypolitika nem változik.
Most, az új demokráciákban, újból nagyon-nagyon negatív a kép. Száz éve nem volt ennyire nehéz sorsban a cigányság. Úgy érzem, az Alapítvány kuratóriumának döntését a magyarországi, és vele az európai cigányság helyzete és jövője iránt érzett aggodalom erősen motiválta. Azt gondolom, ez az aggodalom nagyon megalapozott.
Már 1985-től, a kommunista rendszerben követeltük Bari Károllyal és Daróczi Ágnessel a cigányság nemzetiségi jogait. A hatalom akkor állami cigány szervezetek létrehozásával akadályozta meg az önszerveződést. Cigányokat használtak fel a cigányokkal szemben.
Ezt a módszert napjainkban is hatékonyan használják ellenünk.
1993-ban a kisebbségi jogokat sértő kisebbségi törvényt fogadott el az országgyűlés. Jogok helyett jogfosztásról hoztak döntést, amely alattvalóvá tette a cigány kisebbségi önkormányzatokat, államosította a cigány képviseleti rendszert. A cigányságnak ma nincs hiteles képviselete, kiszolgáltatottabb, mint valaha.
A parlamenti pártok lemondtak a cigányokról.
Korlátlanul érvényesül az előítéletes többség akarata a stigmákkal megbélyegzett cigányokkal szemben. Nagyfokú és politikailag manipulált a faji előítéletesség, a pártok pedig a hatalom megszerzése érdekében kiszolgálják előítéletes választóik szegregációs törekvéseit.
Magyarország négyfelé szakadt: egymással kíméletlenül viaskodó jobb és baloldalra, a szélsőjobbos ideológia híveire és a cigányságra.
A politikai elit, legyen jobb, vagy baloldali, törvényekkel támogatja a cigányság kirekesztését.
A magyarországi cigányság magára maradt.
A cigányságot tragikusan elkerülték az európai uniótól kapott fejlesztési források, mert az állam színvak politikát folytat, hogy ne lássa a cigányokat.
Célzott forrásokat sem kell ily módon a cigányságra fordítania. Az európai közösségi intézmények jóváhagyták ezeket a folyamatokat.
A cigányság pedig elveszítette az uniós állampolgársághoz fűződő reményeit.
Úgy tűnik, a cigányság jó ideig csak magára számíthat. Ellenséges és kirekesztő környezetben ez reménytelen kihívást jelent a megosztó, szembeállító mechanizmusok között, és a szociálpszichológiailag érthető megfelelni akarás kényszerének terhe alatt élő cigányságnak.
Mégis, úgy gondolom, a cigányságnak nincs más lehetősége, mint megfogalmazni közös politikai érdekeit, és a modern parlamenti demokrácia adta lehetőségekkel élve, politikai tényezőként, a törvényhozásban érvényt szerezni jogainak és érdekeinek.
A rendszerváltozás óta eltelt évek bebizonyították, hogy a cigányság nem delegálhatja politikai jogainak képviseletét a pártokra leadott szavazatain keresztül a többség kezébe.
Abból csak fokozódó elnyomás, jogfosztás és tömeges kirekesztés születik generációkon keresztül.
A tevékeny barnabőrkereskedő pártok fillérekért, megszegett ígéretekért vásárolják fel négyévente az elnyomottak szavazatait. Nekik ingyen van, a cigányok iszonyú árat fizetnek érte.
A cigányság politikai akarata meg sem születik, képviselete fantomizálódik, szavazata értéktelenül diaszporizálódik, feloldódik a semmiben.
A munkanélküliség 9-10 százalékos Magyarországon. A cigányság munkanélkülisége 90 százalékos. A szorzó kilencszeres. A cigányok tömeges mélyszegénysége, és munkanélküliségben tartása törvényszerűen vezet a faji gyűlölködés felerősödéséhez, a szélsőséges faji politikai nézetek térnyeréséhez.
A cigányságnak az elkövetkező években aktív politikai szerepet és felelősséget kell vállalni tagjai, közösségei és a demokrácia védelmében.
2012-ben elkészítettem a magyarországi cigányság alapjogi dekrétum-tervezetét. Legfontosabb eleme az állam és a cigányság viszonyának újraértelmezése.
Az újrapozícionált viszonyban a cigányság legfontosabb követelése az államtól a társadalmi előnyök és a hátrányok egyenlő elosztása a cigányok és a nem cigányok között.
Ez a társadalmi béke, a demokrácia és a fejlődés egyetlen garanciája, amit a cigányságnak kell Magyarország érdekében is harcolnia.
12 erőről szólok még, amelyek megváltoztathatják a cigányság helyzetét.
Erő van a közös sorstudat felismerésében.
Erő van politikai jogaink okos, öntudatos érvényesítésében.
Erő van egymás elfogadásában.
Erő van az egymással szembeni magasabb elvárásainkban.
Erő van az önbecsülésünkben.
Erő van az önkritikus szemléletben.
Erő van a hazaszeretetünkben.
Erő van a faji diszkrimináció és kirekesztés határozott és cselekvő elutasításában.
Erő van a számunkra is demokratikus országunkban.
Erő van a közös cselekvésben.
Erő van az elfogadásra és elismerésre épülő politikánkban.
Erő van a hitünkben, abban, hogy a társadalmi előnyöket és hátrányokat egyenlően kell elosztani cigányok, és nem cigányok között.
Ma már úgy gondolom, ugyanez a 12 erő nyújt esélyt a hazánknak, Magyarországnak, és politikai otthonunknak, az Európai Uniónak is, mint nekünk, cigányoknak.
Békét és igazságot kívánok mindenkinek,
(forrás: Zsigó Jenő facebook-oldala)
*
Zsigó Jenő az Ando Drom együttessel