BOJÁR IVÁN ANDRÁS írása a romák ellen elkövetett gyilkosság-sorozat 10. évfordulós megemlékezéséről – Budapest, II. János Pál pápa tér 2019. február 23.
Nagy nehezen szereztem jegyet a Trafóba Hajnóczi darabjára. Mondják, „A Halál kilovagolt Perzsiából„, az év előadása. Képtelenség bejutni, mégis sikerült….. És elszúrtam! Rendhagyó módon hatkor kezdődött, előtte ezt nem ellenőriztem, s hatkor még a cigányok ellen elkövetett gyilkosság-sorozatra emlékező beszédeket hallgattam a II. János pápa téren.
Sokan/kevesen voltunk. Főleg a többségi társadalomból, de alig. Budapest százezernyi cigánya közül is csak 4-5 százan. Szép volt. Mága hegedült, jelenléte a roma társadalom belső békére való képességét fejezte ki.
Hídvégi Balogh Attila (RomNet főszerkesztője) beszéde megrendítően éles, pontos volt.
Nekem, szerencsémre fehérnek születettnek is átélhetővé tette milyen lehet egy egész életet megbélyegzettként élni, szinte bűntudatban, csak mert cigánynak látszom. És milyen kiszolgáltatott lehetett az, aki meghalni kényszerült – ugyanezért.
Setét Jenő, sokkal jobb szónok, mint az elsővonalas ellenzéki pártvezérek. Gondolatai irányt szabnak. Mi magyarok (értsd, nemcigányok) máig nem fogadjuk el, hogy 10-ből egy honfitársunk cigány. S ezért azt sem, hogy a romák elleni gyilkosságok elsősorban nem a romák és az áldozatok ügye, hanem a miénk, többségi fehér magyaroké.
Van ennek hagyománya: a holocaust is zsidó dolog. Meg cigány ügy. Meleg ügy, kommunista, vagy ellenálló ügy. Amihez magyaroknak nincs közük. Ma úgy tűnt, a II. világháború utáni Európa legbestiálisabb rasszista gyilkosságsorozata sem magyar ügy. A cigányok baja.
Amíg így lesz, semmi nem változik. Ami tegnap megtörténhetett, megtörténik holnap is.
A rasszista aljas indokból, előre megfontoltan, gondosan válogatott fegyverekkel, alvó emberekre molotov-koktéllal rágyújtott házban végrehajtott gyilkosságsorozat a humanitásra épülő civilizáció, a zsidókeresztény morál halála.
Lemaradtam Hajnóczi előadásáról. Nagyobb baj, hogy ebben az életemben úgy tűnik lemaradok arról, hogy lássam -, mint most Tatárszentgyörgy után 10 évvel -, hogy a HALÁL egyszer végre örökre kilovagol Magyarországról.
fotó: Bojár Iván András
