Civil Egyéb Emberi jogok

A VIII. cikkely A békés gyülekezés joga

A Reggeli (2016.) október 25-i adásában Hegyi Szabolcsot, a TASZ gyülekezési jog és lelkiismereti szabadságjogok témafelelősét kérdezte: Hajós Vera szerkesztő és Huszerl József műsorvezető a gyülekezési törvényről az október 23-i ünnepségek apropóján.

Egy pár mondatot Hegyi Szabolcsról.

A TASZ munkatársa, beosztás: a Gyülekezési Jogi és Lelkiismereti Szabadság Program felelőse. Jogász és filozófia szakos bölcsész, jogtudományi PhD, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense. Kutatói és oktatói ténykedése középpontjában az alkotmányos demokráciák története, berendezkedése és politikai filozófiája áll. Doktori disszertációja a jogi kötelezettség igazolóelveiről szól. 2011. június 15-től TASZ munkatársa.

Azért dolgozik a TASZ-nál, mert komolyan veszi az Alaptörvény VIII. cikkét, mely szerint „mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.” E jogának gyakorlásában se jogszerűtlen rendőri intézkedés, se előítéletes társadalmi csoport senkit nem akadályozhat meg.

A TASZ komolyan veszi az Alaptörvény VIII. cikkét, mely szerint „mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.” E jogának gyakorlásában se jogszerűtlen rendőri intézkedés, se előítéletes társadalmi csoport senkit nem akadályozhat meg.

Természetesen nem gyülekezés a békétlenné váló tüntetés, a csoportos randalírozás sem.

A gyülekezési szabadság mindenkit megillető alapjog, ezért bárki részt vehet a rendezvényen: gyermekek, külföldiek, bárki. Részt lehet venni kutyával, biciklivel, traktorral stb. a jogszabályok betartásával mások veszélyeztetése nélkül.

A rendőrség gyakran arra hivatkozik, hogy „műveleti területen” nem lehet gyülekezni. A műveleti terület fogalmát csak a rendőrség szolgálati szabályzata ismeri – „terület ideiglenes lezárása” nevű rendőri intézkedésként –, de a gyülekezési jog nem.

 

 

 

 

 

 

A szerzőről

Civil Rádió