Bekapcs 2.0

Közösségi alapú térségfejlesztés a Marcal-völgyében 

A Táj-Kapocs Alapítvány kísérleti programja

Nem könnyű ma a fiatalok helyzete a Balaton-felvidéken és a Marcal-mentén sem. A kistelepüléseken az értelmiségi munkahelyek hiánya, a bérelhető lakások kis száma, az ifjúsági közösségi színterek nélkülözése és a fiatalok számára kiemelkedően fontos rendezvények, élményprogramok rendszertelensége nem kedvez a fiatalok letelepedésének. Az elvándorlás lefölöző jellegű, a legtehetségesebbek találnak legkönnyebben kiutat a térségből. Ugyanakkor a helyi fiatalok alig vesznek részt a helyi közéletben, pedig ez az a színtér, ahol az ő jövőjüket érintő helyi szintű döntések megszületnek. 

A Táj-Kapocs az Együttműködő Közösségekért Alapítvány a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal karöltve 2024 januárjában elindította területfejlesztési kísérleti programját, amely célja egy érték- és közösségvezérelt térségfejlesztési modell megvalósítása, a térség szereplőinek bevonásával az élhető vidék megteremtése. 

Sajtótájékoztató

A kísérleti program működési területe a Marcal-völgyének belső periféria térségeire összpontosít – elsősorban a Devecseri, Sümegi, Zalaszentgróti, Vasvári és Tapolcai járások településeire –, de hatása átnyúlik Vas, Zala és Veszprém vármegyék kapcsolódó térségeire is. A program célja a kulturális, közösségi és gazdasági értékek összekapcsolása, a helyi szinergiák megtalálása, az együttműködések megerősítése, a hálózatosodás elősegítése és egy, a belső perifériás térségek fejlesztését célzó adaptálható módszertan kidolgozása. 

Az alapítvány működésének kiindulópontja az a felismerés, hogy a térség épített és természeti, táji értékei, sokszínű kulturális kínálata, aktív közösségei, fejlesztési programjai, valamint a helyi tudás és tapasztalat jelentős, ám gyakran széttagolt vagy rejtett erőforrást jelentenek. A kísérleti program három alappillér – a kultúra, a közösségépítés és a területfejlesztés – mentén építkezik. 

2024. kulcsév volt az alapítvány életében: elindultak azok a közösségi tervezési folyamatok, amelyek megalapozták a későbbi stratégiai irányokat. Helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, kulturális szakemberekkel, közösségszervezőkkel, vállalkozásokkal, vármegyei és térségi intézményekkel és szakértőkkel közösen dolgoztunk ki olyan akcióterveket, amelyek a térség kulturális-közösségi-gazdasági ökoszisztémáját helyi szereplők bevonásával kívánják megerősíteni. Akcióterveink három fő fejlesztési tengely mentén szerveződnek: gazdaságfejlesztés, társadalmi és humán tőke erősítése, valamint településfejlesztés. 

Ezekhez kapcsolódva öt kiemelt akcióterületet azonosítottunk:

1. Közösségi és értékalapú településfejlesztés – térségi kutatás 

A program célja, hogy a helyi közösségek bevonásával, a hagyományok tiszteletben tartása mellett teremtsen alapot a fenntartható fejlődéshez. Ez a megközelítés nemcsak a gazdasági növekedést támogatja, hanem hozzájárul a közösségi összefogás és a helyi identitás megerősítéséhez is, elősegítve egy élhetőbb, virágzóbb vidéki élet kialakulását. Ennek részeként széles körű igény- és helyzetfeltáró kutatás indult a térség településein, hogy pontosabb képet adjon a helyi közösségek problémáiról, szükségleteiről és fejlesztési lehetőségeiről. A kutatás hozzájárul egy szakpolitikai javaslatcsomag összeállításához is annak érdekében, hogy a jövőben célzott, a belső perifériás térségek számára dedikált pályázati kiírások szülessenek, reflektálva a helyi problémákra és azok megoldásaira. 

2. Együtt az ifjúság helyben maradásáért

A program kiemelt figyelmet fordít a fiatalok helyben tartására, közösségi szerepvállalásuk erősítésére és egyéni fejlődésük támogatására. Az „Ifjúsági Akadémia” kezdeményezés keretében a résztvevő fiatalokat arra ösztönzik, hogy felismerjék környezetük kihívásait, megfogalmazzák véleményüket, és aktívan részt vegyenek a megoldások keresésében. A szervezett programok – mint például ifjúsági rendezvények, közéleti műhelyek, látóutak – mind azt szolgálják, hogy az ifjúság ügye hangsúlyosabbá váljon és hosszú távon a térség közös szívügyévé formálódjon. 

3. „Kulturális híd” az értékes kapcsolatokért

A „Kulturális híd” program célja egy olyan térségi kulturális és társadalmi hálózat kiépítése, amely megerősíti a közösségi élményeket, és támogatja a szereplők közötti együttműködést. A kezdeményezés hidat kíván képezni múlt és jövő, hagyomány és innováció között, előmozdítva a kulturális szervezetek, civil közösségek és szakemberek közötti párbeszédet. A program a térségi identitás megerősítésének és a kulturális örökség megőrzésének egyik kiemelt eszköze lehet. A programhoz egy térképre tervezett adatbázis is készül kulturális szolgáltatókról és szolgáltatásokról.

4. Gazdaságfejlesztés a fenntarthatóságért

Az alapítvány egyik központi feladata, hogy elősegítse a helyben történő megélhetés lehetőségét, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A gazdaságfejlesztési törekvések a munkahelyteremtésre, a helyi vállalkozások támogatására, valamint a belső és külső erőforrásokhoz való hozzáférés javítására irányulnak. Kiemelt cél a helyi tudás és tapasztalat újrafelfedezése, valamint a gazdasági szereplők közötti együttműködések ösztönzése. A gazdasági pillér keretében több program is elindult:

  • „Helyben vagyunk” – Marcal-völgye program: helyi termék-előállítók szakmai segítése, piacra jutás támogatása;

„Helyben vagyunk”

  • Turisztikai potenciál fejlesztése: a térségi attrakciók és szolgáltatások összekapcsolása;
  • „Paktummal a helyi gazdaságfejlesztésért”: vállalkozói inkubációs program, amely mentorálást és hálózatépítést kínál kezdő vállalkozások számára.

5. Partnerségben az iskolákkal

A program célkitűzései között szerepel a belső periférián működő kisiskolák és köznevelési intézmények megerősítése, valamint az iskolák közösségi szerepének újrapozícionálása. Az együttműködések fókuszában olyan kezdeményezések állnak, amelyek a helyi értékekre és kulturális hagyományokra épülnek, miközben támogatják a tanulók identitásának fejlődését és gyakorlati készségeik bővülését. A cél egy olyan közösségi-nevelési környezet kialakítása, ahol az iskola a település egyik legfontosabb megtartó erejeként működik.

Közösségi tervezés – módszerek 

A kísérleti program 15 hónapja során megvalósult közösségi tervezési folyamatok több szinten és formában zajlottak, zajlanak. Műhelymunkák, interjúk, közösségi beszélgetések, kérdőíves felmérések, képzések és tanulmányutak biztosították azt az alapot, amelyre a stratégiai irányok épülhettek. Ezekben közel 2 000 fő vett részt, közel 50 szakmai program és műhelymunka, 8 látóút, 30 ifjúsági moccantás valósult már meg. 

Ifjúsági konferencia

A folyamat során világossá vált, hogy a helyi szereplők – legyenek azok önkormányzatok, civilek vagy vállalkozók – nyitottak az együttműködésre, ha a kapcsolódás közvetlen és releváns számukra. A közösségi tervezés során előtérbe került a helyi identitás megerősítése, az elérhető erőforrások feltérképezése és azok jobb összekapcsolása.
A Táj-Kapocs Alapítvány munkája során egy olyan érték- és közösségalapú fejlesztési modellt tesztel, amely a kulturális örökség, a helyi tudás, a közösségi részvétel és a gazdasági kapcsolatok integrálásán alapul. A modell egyik kulcsa a rugalmas, de stratégiai szemléletű tervezés, amelyet a helyi szereplők bevonásával valósítunk meg.

A partnerségi háló jelenleg 400 főt számlál, és számos országos és helyi szereplővel valósult meg együttműködés. Kiemelt partner például a Vasvár Népfőiskola, KÖSZI, Nemzeti Agrárkamara, Nemzeti Művelődési Intézet, Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola, Tájházszövetség, Civil Központok, Herman Ottó Intézet, a Pannon Egyetem, a Kislépték Egyesület, MAKETUSZ, Művészvölgy Kúria, Vármegyei Paktumirodák, valamint több térségi Leader-szervezet és civil szervezet. 

A fiatalok bevonása – részvétel, identitás, cselekvés

Kezdetektől fogva stratégiai célként fogalmazódott meg, hogy a fiatalok ne csupán célcsoportként, hanem aktív alkotótársként vegyenek részt a folyamatban. A KÖSZI-vel (Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért) szoros partnerségben induló Ifjúsági Akadémia program, a megvalósult és folyamatban lévő tanulmányutak, műhelymunkák, moccantások, mentor-folyamatok, Ifi- konferencia, Művészetek völgyébe és Era Nova Fesztiválra szervezett kerekasztal beszélgetések, és egy nyertes Interreg pályázat és az „Nyerjetek egy felejthetetlen osztálykirándulást!” felhívásunk mind azt szolgálják, hogy a fiatalok helyi kötődése, tudása és alkotóképessége megerősödjön. A fiatalokkal való partnerség ma már nemcsak egy program, hanem a Táj-Kapocs szemléletének alapeleme. 

Era Nova találkozó

Nem könnyű ma a fiatalok helyzete a Balaton-felvidéken és a Marcal-mentén sem. A kistelepüléseken az értelmiségi munkahelyek hiánya, a bérelhető lakások kis száma, az ifjúsági közösségi színterek nélkülözése és a fiatalok számára kiemelkedően fontos rendezvények, élményprogramok rendszertelensége nem kedvez a fiatalok letelepedésének. Az elvándorlás lefölöző jellegű, a legtehetségesebbek találnak legkönnyebben kiutat a térségből. Ugyanakkor a helyi fiatalok alig vesznek részt a helyi közéletben, pedig ez az a színtér, ahol az ő jövőjüket érintő helyi szintű döntések megszületnek. 

Era Nova találkozó

Hisszük, hogy a fiataloknak feladatot és mellé felelősséget kell adnunk. Hármas jelmondatunk: Vedd észre! Tedd szóvá! Oldd meg! arra ösztönzi a fiatalokat, hogy fiatalos látásmódjuk és friss lendületük erejével a rendelkezésükre álló saját eszközeikkel legyenek alakítói a közös jövőnknek. Hogy ne kelljen önmegvalósítást keresve a városba vagy külföldre költözniük, hanem a térségen belül letelepedve találjanak méltó munkahelyet, megélhetést.
Hisszük, hogy a tevékeny fiatalok jelentik a kistelepülések jövőjét, adják a helyi önkormányzatok és intézmények, civil szervezetek számára az utánpótlást, és rázzák fel fiatalos lendületükkel a szokásos napi feladatokat, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a fiatal korosztály igényeire, véleményére, bevonására a helyi életbe.
A közösségépítés nem egyszeri beavatkozás, hanem hosszú távú, újratervezhető, élő folyamat. A Táj-Kapocs Alapítvány példája azt mutatja, hogy a helyi közösségek képesek jövőt építeni – ha ehhez kapnak eszközt, figyelmet és valódi partnerséget. Ebben pedig a fiatalok nem csak résztvevők: ők a jövő formálói.

Legyél a partnerünk!

Regisztráció és hírlevél: https://tajkapocs.hu/hirlevel/, https://tajkapocs.hu/regisztracio/

További információk: 

• Honlap: https://tajkapocs.hu/

• Facebook: https://www.facebook.com/tajkapocs

• Instagram: @tajkapocs

• YouTube: https://www.youtube.com/@AdminT%C3%A1jkapocs/videos

Szerző: 

Oszkai Réka andragógus, okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember, közművelődési szakember. Több mint egy évtizeden át dolgozott a LEADER program projektmenedzsereként, közösségi, gazdasági és turisztikai fejlesztéseken. Jelenleg a Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház igazgatója, a Sümegi Települési Értéktár Bizottság elnöke, valamint kulturális mentor. A Táj-Kapocs Alapítvány kuratóriumi elnökeként a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium belső perifériás térségeit érintő kísérleti programjának vezetője. 

A szerzőről

Cserháti Ákos

Szólj hozzá


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.