1944. május 16-án, az auschwitz-birkenau-i cigányláger foglyai nem engedték magukat fegyelmezett sorokban a krematóriumba hajtani. Álltak mozdulatlanul, a nácik parancsára rá sem hederítve, készen utolsó leheletükig harcolni azokkal a az előre elkészített alig-fegyverekkel, amikre szert tehettek. Kövek és ablakcserepek, a priccsekből kitépett lécek, minden fegyverré vált a kezükben – és nem mozdultak….
Az Európai Roma/Traveller Fórum kezdeményezésére az ellenállás emlékére, május 16-át a Bátorság és a Roma Ifjúság Napjaként ünnepeljük.
2017. május 16-án (kedd) 18 órakor Daróczi Ágnes a Romano Instituto Alapítvány (Cigányságkutató Intézet) és Bársony János, a civil szervezet munkatársa történelmi előadást tartanak a roma holokausztról a Szabadság téren, az „Eleven emlékmű” beszélgető-körében.
Május 28-án, 18 órától pedig „371 Csillag” címmel a Nemzeti színházban lesz ünnepélyes megemlékezés. (1095. Budapest, Bajor Gizi park 1.) Beszédet mond Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár, (EMMI) Fővédnök: Herczegh Anita a köztársasági elnök felesége.
A rendezvény ingyenes, jegyek rendelhetők a 371csillag@gmail.com, vagy a jegy@nemzetiszinhaz.hu e-mail címeken.
A roma zászló és a „Bátorság és Roma Ifjúság napjának” plakátja
Dr. Bársony János etnológus részletesen ír az ünnep történetéről:
„Az ünnepet „Roma Bátorság és Ifjúság Napja” elnevezéssel fogadta el az Európai Roma/Traveller Fórum elnöksége 2006. novemberében a Neuengamme-i volt koncentrációs táborban tartott tanácskozásán és megemlékezésén.
Az ünnep annak állít emléket, hogy Henrich Himmler, az SS Birodalmi főnöke rendeletére 1942. december 16-án elrendelt cigány Auschwitz-parancsa alapján az ott a Birkenaui II/e lágerrészben felállított külön cigány családi táborban 1944. május 16-án a táborparancsnok Rudolf Höss intézkedésére megpróbálták felszámolni a cigány tábort. Így akartak a meggyilkolandó romák helyére még új életerős magyarországi zsidó foglyokat elhelyezni. A romák tudomást szereztek a készülő támadásról és felkészültek a védekezésre. Köveket, vascsöveket, fatáblákat, szögesdrótokat gyűjtöttek barakjaikba, becsempészték a ruhájuk alatt a munkahelyről a csákányokat, megpróbáltak felfegyverkezni. 16-án hajnalban indult támadásba az SS őrség, több száz ember géppisztolyokkal, lángszóróval kutyákkal felszerelve. A romák magukra zárták a barakkokat, eltorlaszolták az ajtókat, ablakokat. A támadókat kőzáporral és kézitusával fogadták. Az SS-t váratlanul érte a védekezés, nem voltak erre felkészülve, hiszen ilyesmit nem tapasztaltak addig. De a cigány tábor közvetlenül a krematóriumok mellett terült el. Rabjai több mint egy éve folyamatosan láthatták a halálmeneteket a gázkamrák felé, majd a füstöt okádó krematóriumokat. Nem volt kétségük affelöl, hogy mi várhat rájuk, ha legyőzik őket. Az első visszavert támadás után a nácik még több őrt, katonát mozgósítottak, majd újra támadtak. Két barakba sikerült betörniük, ott már sokan meghaltak, védők, de a támadók is. Órákig folyt a csata egészen délutánig lövöldözéstől, halálsikolyoktól volt hangos egész Birkenau… Ekkor érkezett a tábor rámpáira egyszerre két magyarországi vonatszerelvény telve foglyokkal. A lágerparancsnok megijedt, hogy a halálgyár „bedugul”. Nem volt annyi katonai ereje készenlétben, hogy egyszerre tudja a támadást folytatni, a lágert őrizni és az újonnan jötteket szelektálni, legyilkolni. A gázkamrák kapacitása sem bírta volna a várható tizenötezer ember leölését, majd elégetését. A kapacitás napi 3000 gyilkosságra volt elegendő akkor. Így elrendelte a cigányláger ostromának abbahagyását. A roma rabok eredményesen védték meg magukat ekkor.
„371 csillag” meghívó a Nemzeti színházban tartandó ünnepélyes megemlékezésre 2017. május 28-án, 18 órakor
A támadás után bő héttel több, mint ezer fiatalabb munkaképes roma foglyot átszállítottak Buchenwald táborába és a nőket Rawensbrückbe. Az ottmaradtak közül július végén további ezer főt vittek más munkatáborokba. Így Auschwitz Birkenauban már csak az idős, beteg emberek, gyenge nők és gyermekek maradtak majdnem háromezren. Őket 1944. augusztus 2-án gyilkolták meg. Akkor sem adták olcsón az életüket. Ellenálltak, védekeztek, de a döntő túlerő legyűrte őket.
Az auschwitzi cigányláger névsorában több, mint 22 ezer ember neve szerepel 12 országból. Ezen kívül romák nagy csoportjai kerültek ide orosz hadifogolyként, vagy zsidó transzportokkal együtt a többi táborrészbe. Még nagyobb azoknak a romáknak a száma, akiket a lágerbe szállítást követően azonnal gázkamrába vittek, mert éppen nem tartottak igényt rabszolgamunkájukra, gyengék voltak, nem akartak nekik még minimális táplálékot sem adni. Nekik nem tudjuk se a számukat, sem a nevüket. A cigányláger névsorát az utolsó gyilkosságot követően a tábor ellenállói elrejtették, elásták az utókor számára, majd megtalálásuk után a háborút követően 2 vastag kötetben adta közre a lágermúzeum.”
Videó:
