Gondolták volna, hogy csak mi, magyarok, mintegy 11 milliárd órát töltünk évente fizetetlen munkával? Mindezzel európai viszonylatban rögtön az élmezőnybe kerültünk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2009/2010. évi időmérleg-felmérése nyomán a fizetetlen háztartási munkáról is egyre pontosabb képünk lehet. Mennyit ér a láthatatlan, fizetetlen munka valójában és hogyan mérhető? Többek között Péterfi Ferenc erről kérdezte Giczy Johannát, a KSH munkatársát, a Civil Rádió 117perc műsorában.
A népesség napi időgazdálkodását tízévente vizsgálja a KSH, aminek köszönhetően a háztartási munkára vonatkozó aktuális hazai adatokra is fény derül időnként: a nők is és a férfiak is az élmezőnyben járnak. A különbség csak az, hogy míg a magyar nők fizetetlen háztartási munkára fordított ideje Európában a legmagasabb, addig a férfiak a mezőnyben alul teljesítenek európai társaikhoz képest. Sok szempontból fejlődésre sarkall ez a kép. Egyrészt, mert itt is kimutatható a női és férfi szerepek között meglévő hatalmas különbség, másrészt újabb megerősítést kapott az európai szintű lemaradásunk. Sokkal több fizetetlen órát töltünk el itthon a háztartási munkával – és az értéke is kisebb.
Mitől láthatatlan a munka?
Mikor fizetetlen munkaformában, a háztartáson belül vagy éppen önkéntes szolgálatként egy közösség részeként dolgoznak a társadalom tagjai, láthatatlan munkát végeznek. Láthatatlansága pedig az ország gazdasági teljesítményében mutatkozik meg. A KSH számításai szerint, ha mindezt a munkát beleszámítanánk a GDP-be, 2010-ben például – a felmérés idején – az 23 %-al lett volna magasabb. Arról nem is beszélve, hogy a munkát végző emberek jövedelme milyen hatalmas mértékben növekedne…
A láthatatlan munka a magyar társadalom 90,6%-át érinti, így nem elhanyagolható azon elgondolkozni, hogy lehetne mindez ténylegesen is beárazható: „a háztartási termelés figyelembe vétele jelentősen módosítaná a háztartások megjelenését a nemzeti számlákban, többszörösére növekedne a háztartások kibocsátása, és jelentősen, mintegy harmadával növekedne a kimutatott jövedelem és a fogyasztás is” – áll a KSH sajtóközleményében.
A 2009 októberétől 2010 októberéig, egyéves időszakra kiterjedő kimutatásból készült tanulmány elérhető a KSH kiadványtárában, „A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon” címen.
Érdemes azonban elgondolkozni azon, hogyan becsülhetnénk meg jobban a láthatatlan munka értékét. Az ügy mindenkit érint, főként, ha számba vesszük, hogy a statisztikai adatok alapján hazánkban minden állampolgár, még a csecsemők is, évente 130 napot fizetetlen munkával töltenek.
