A világon minden 68. ember autista. Legalább is erre utalnak a legújabb nemzetközi statisztikák, – mondta Fekete Gy. Viktor a MAG, a Megismerhető Autizmus Generáció tapasztalati szakértője. Ezzel szemben diagnózissal élők már sokkal kevesebben vannak. Mintha csupán minden négyszázadik ember esetében lennének azonosíthatóak a tünetek. A Civil Rádió Reggeli-jében arról beszélgettünk, hogyan segít a MAG az autizmus spektrum zavar mindennapi kezelésében?
„Autista vagyok” – látható a MAG-tagok pólóján. A felirat egyfajta belső megértéssel párosul. Miért tartják fontosnak az érintettek diagnózisukat két arasznyis címkeként magukon viselni? Azért, hogy merjünk beszélni róla? Igen, végre. Szívesen beszélnek róla. A párbeszéddel, a figyelemmel ugyanis megkönnyíthető a társadalmi elfogadás, az autizmus, az autisták megismerése. Mert nagyon sokféle autizmus van, nagyon sokfélék az autisták.
Többszázezer autista ugyanis saját magát okolja, ha nem érzi jól magát a társaságban, ha nehezére esik a kapcsolatteremtés, ha nem alkalmas olyan feladatok ellátásra, amelyek a korosztálya többségének nem jelentenek semmilyen nehézséget. Egy autista hamarabb fárad el olyan munkavégzés közben, amit mások könnyedén teljesítenek.
Nem kétséges, hogy százezreken lehetne segíteni, ha az autizmusról többet tudnának a tanárok, a szülők, az érintettek, valamint mi mindannyian, mert akkor az érintettek is hamarabb kérhetnének segítséget. Merje elmondani például új ismeretsége kezdetén, hogy nem, ő nem szeretne kezet fogni. Nem azért, mert nem szimpatikus neki a másik, hanem mert a kézfogás szúró érzést kelt benne, és utána nem tud koncentrálni. Ilyen esetekben, ha elvonatkoztatunk a társadalmi normától, és megpróbáljuk elfogadni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor azok nem működnek, máris megoldódik a probléma. Folytatódhat az ismerkedés kézfogás nélkül.
Fekete Gy. Viktor ezért alapította társaival a Megismerhető Autizmus Generáció munkacsoportot. Saját praktikák, tanácsok megosztására, amikkel a mindennapokat teszik élhetőbbé autista társaik számára. Ebben egyik fontos eszközük az önismeret, a tudatos, őszinte hozzáállás, s a szakértelem. Rövid videóikban mindezt ötvözik. Nézzünk egy példát párkapcsolati praktikáikra!
Persze nem csak az autizmus spektrum zavarral élő emberek életminőségén segít, ha felismerik s tudatosan kezelik gyengeségeiket, erősségeiket;ha tudják, mit nem szabad erőltetni, és mire lehet támaszkodni. Náluk azonban a hétköznapi szociális nehézségek révén ez még szembetűnőbb.
„A DSM-V 2013-as megjelenésével az „Autizmus Spektrum Zavar” összefoglaló név alá kerültek be a régebben önálló diagnózisként szereplő, „A fejlődés átható (pervazív) zavarai” kategória tagjai: Gyermekkori autizmus; Atipusos autizmus; Egyéb gyerekkori dezintegratív zavar; Pervazív fejlődési zavar – másképpen nem specifikált; Asperger szindróma”.
A MAG csoportnak hátteret adó Lélekhely Egyesület többek között a diagnosztizálásban, s a terápiában is segítséget nyújt, hogy ezeket a gyengeségeket és erősségeket megfelelően kezeljük, s hogy egyszer valóban természetessé váljon, hogy sokan vagyunk, sokfélék.
Hallgasd meg Vicsek Ferenc és Fekete Gy. Viktor beszélgetését a Civil Rádió Reggeli-jében!
