Kiss Anikó a Szociális Csomagküldő Mozgalomról

Kiss Anikó képzőművész a szegények megsegítésére találta ki a Szociális Csomagküldő Mozgalmat. (SZOCSOMA) A civil szervezet megalakulásának történetéről, feladatáról, céljairól és nehézségeiről nyilatkozott.

KISS ANIKÓ:
„A SZOCIÁLIS CSOMAGKÜLDŐ MOZGALOM úgy jött létre, hogy 2014 nyarán már 4-5 éve intenzíven foglalkoztam az extra mélyszegénységben élő vidéki roma emberek problémáinak megoldásával -, egyéni segítőként. A jelenleginél személyesebb és komplexebb támogatói gyakorlaton gondolkodtam és egy olyan közösségben, ami összefog embereket a program mentén lehetőleg mozgalomszerűen szerveződve.
Kirajzolódott egy jónak tetsző megoldás: a javakkal bíró polgárok és a nagy szegénységben élők között közvetítenék. Csomagot végül is küldhet bárki, ha nem túl költséges, feleslege is van sokaknak. Ha a mi szervezetünk rendelkezik információkkal, akkor összekapcsolhatunk embereket: adunk címet és javaslatot a küldés módját és a csomag bevált tartalmát illetően is, mivel a speciális életviszonyokat és igényeket a terepfelméréseink kapcsán jobban ismerjük.

A csomagküldés lehetőséget ad arra, hogy a támogató személy közvetlenül küldje segítő, lehetőleg nagyméretű csomagját a mélyszegénységben élő, sokszor támaszt nélkülöző emberekhez a cigánytelepekre, ahova más adományozói módszerekkel nem mindig jut el maradéktalanul az adomány -, sőt, sokszor az emberek általános előítélete miatt kifejezetten elkerüli a romákat.
Ez az alapgondolat ötletként egy reggel jött, majd délre már kész is volt a facebook – csoport, amelybe sorra kerültek be tagjaink. Immár három éve folyik a munka szakadatlan és fokozódó intenzitással, egyre bővülő, sok területen modellezés alatt álló kisebb és nagyobb feladatkörökkel.

Képzőművész barátaimból és facebook-os ismeretségeimből verbuválódott a több mint ezer főt számláló facebook – csoport, mely az internetes felület összes jó adottságát igyekezett felhasználni a szervezésre, a nehézségek kihangosítására és a felmerülő témák megvitatására.
A közösségi adomány utak szervezése eredetileg nem volt betervezett feladat, mi nem az adományozást tartjuk elsősorban fontosnak, mert ez a tevékenység csak fenntartja a nyomort, de nem segít rajta, nem oldja meg. A szociális kérdések kezelése állami feladat lenne. Ez az ország nem szegény, ennek ellenére az egzisztenciális arányok erősen eltolódtak, milliók szegényedtek el. A romák közt 90 százalékos a munkanélküliség.

A társadalom előítéletes gondolkodásának felszámolása az elsőrendű cél, hiszen, ha mind többen ismerik meg a majd’ 300 ezer ember (ennyien élnek cigánytelepeken) súlyos gondjait, minél többen lesznek olyanok, akik kevésbé túlzó elvárásokat támasztanak azokkal szemben, akiknek a lehetőségei egy olyan családhoz képest, amelynek nincsenek jelentős anyagi gondjai, igencsak szűkösek.

A SZOCSOMA szervez közösségi csomagküldéseket is. Ezek során akár 100 csomag is el tud menni a futárszolgálattal. Érzékenyítő programokat is tervezünk. Másfél éve alapítványként működünk, mely szándéka szerint társadalmi mozgalmat épít, segít működtetni, és biztosítani ennek a feltételeit.

Sűrűn értesülünk a vidéki, szociálisan ellehetetlenült, elsősorban a szegregátumi romákat érő méltánytalanságokról.
Ilyenek például azok az esetek, amikor a szegénység miatt emelik ki a gyermeket a családból, holott ezt tiltja a Gyermekjóléti törvény, vagy az adott településen tapasztalható hatalmi visszaélések, mert bizony sok a Döbrögi vidéken, (basáskodó hivatali vezető) akik nehezítik a szegények életét.

Ugyanakkor sajnos kevés a segítő kéz, mert nem jellemző, hogy a helyiek ebben jeleskednének. Gyakran inkább elhúzódnak a romáktól, akik nagy szegénységükben kéréseikkel csak terhükre vannak környezetüknek.
A hívő romák kisegyházakba, kisebb protestáns közösségekbe tagozódva keresik a hit útját, mert a működő történeti egyházak hívei nem eléggé befogadóak a cigánysággal szemben. Ahol mégis, ott jól működő, sikeres csoportok formálódnak.
A legnagyobb kihívást jelentő feladataink között van, hogy tegyünk a romák életfeltételeinek javulásáért, a környezetükért, a személyes egészségükért és fejlődésükért.
A szegénység nem leszáll az emberre, mint az átok, nem olyasmi, amit veleszületett adottságként muszáj elfogadni. Mégis nagyon kevesen tudnak kitörni belőle különösen akkor, ha a romák elkülönítettségét (szegregációját) a szociális és iskolai helyzetük semmibevételével a mindenkori állam, és a helyi intézményi vezetők fenntartják.

Ezért a SZOCSOMA egyértelműen szegregációellenes. A többségi társadalomnak kell, hogy rálátása legyen arra, mije nincs meg annak a szegény embernek, ami a többségieknek alapfeltételként megadatott, mert így juthat el odáig az egyén, hogy felismerje: ezt nem lehet elfogadni, hogy a másik embertársának a minimum létfeltételei sincsenek meg. Tudatlanságunk játszik közre abban, hogy például tudomásul veszünk egy olyan struktúrát, ami fenntartja több százezer szegény helyzetét ahelyett, hogy feszítő igazságtalanságnak tartanánk. És ez nem csupán a mostani törvényi és intézményi struktúra hibája. A 21. századot elérve sem találtunk az extra mélyszegénységre megoldást, mert kellő ismeretek és tudás hiányában nem ébred fel az igazságérzet, és nem elég erős a változtatás szándéka.
Mi a nagy adományokkal és a csomagküldéssel nem ezt a feszültséget kívánjuk elsimítani, de akkora a baj, hogy ezen a területen sem maradhatunk tétlenek. Manapság felfedezhető, hogy a közellépés a szegényekhez fontos eleme a segítésnek és ilyen értelemben minden segítő tett, ami megismerést is hoz, az valahol ugyanebbe az irányba mutat. Nem mások helyett és nem a társadalom által kitermelt vezetés helyett tesszük a dolgunkat. Mozgalmunk minden, a mélyszegénység jelenlétébe beletörődő rendszer kritikája.

A SZOCSOMA Mozgalom a társadalmi tudat fejlődésének elakadásán segít át folyamatos munkát ajánlva. Nem frusztrált nekiveselkedésekben gondolkodik, ami akár árthat is, hanem egyenletes fejlődésben, ami a többségi társadalom hozzáállásának változását segíti.
Ez jelentős különbség más karitatív szempontú csoportokkal szemben. Ebben a folyamatban szövetségesnek tekintjük azokat az önkéntes társakat, akik túllépnek a puszta adományozás gyakorlatán és a szegénység felszámolását sürgetik jogi eszközökkel is, egyszerűen egy demokratikus társadalmat kívánva.

Tehát minden az igazságosság mentén szerveződik nálunk. A furgonos adományosztásokat kialakult gyakorlattal szervezzük: nem adunk át adományt közvetítőnek. Az adományosztás számunkra elsősorban barátságépítés, tapasztalatgyűjtés és a vágyott ember-ember közötti egyenlőség megélése. Még a helyben jelentkező segítők részrehajló osztási szándékának sem adunk teret és vigyázunk rá, hogy az útjaink az adott helyi közösség erősödését eredményezze. Az egyéni csomagküldést címadással -, amit a terepmunka során gyűjtünk össze a rászoruló családok körében -, szolgáljuk, a nagybani, furgonos adomány-szállítással pedig elsősorban közösségtámogatás a célunk, ezért vállaljuk a szállítás és osztás áldozatát. A mozgalom fejlődésével emberi életeket tudunk megfelelő pályára állítani.

Tagjaink egy-egy választott család mellé állnak tervezett módon, meghatározott időre azzal a céllal, hogy a támogatottak tanulási lehetőséghez, munkához jussanak és később meg tudjanak állni a saját lábukon a segítségünk nélkül. Nehéz úgy munkát vállalni, hogy a családtag se telefonálni, se email-t küldeni, se odautazni nem tud egy állásinterjúra, mi több, a ruházata se megfelelő, ráadásul markáns rasszjegyei, beszéde miatt eleve el volna utasítva, így a hite sem erős, hogy belefogjon. Itt van szükség arra, hogy valaki biztassa, támogassa a családot.
A SZOCSOMA mozgalom olyan hasonló civil szervezetekkel, mint az AVM, Utcáról Lakásba, Nyugodt szív, Közélet iskolája, Inda Haus, Bagázs, Igazgyöngy, Budapest Bike Maffia, Heti Betevő, MigSzol, MigAid, stb, amelyek jellemzően 6-7 éves múltra tekintenek vissza -, karöltve dolgozik. Segítséget kap jogvédő civil szervezetektől is, mint például a TASZ, a CFCF, Helsinki Bizottság, Amnesty International, amelyek együttműködésére továbbra is számítunk.

Egyházi civil szervezetek is jó szívvel vannak hozzánk: egyik tagunk közbenjárására van raktárunk magánadományként, egy másikat az Evangélikus Egyházhoz kötődő közösség vezetője tesz lehetővé. Ha kérjük, akkor segít a Katolikus Karitász, vagy a Máltai Szeretetszolgálat, amit biztosra veszünk. Adott ruhaadományt a Vöröskereszt is.

Érdemben nagy segítőnk az Oltalom Karitatív Egyesület: már a szerveződésünk idején kaptunk tőlük vitamint, a Református Szeretetszolgálattól gyerektápszert, segített az Üdvhadsereg is. Szimpátiával követjük az ökumené jegyében működő SantʼEgidio csoport működését. Ők olyan mozgalmat alkotnak, amely hosszú idő után sikerrel lépett a szegények közelébe és több évtizede munkálkodik a világon: az elesett embert nézik, legyen az otthonát, hazáját vesztett, fizikailag leromlott vagy morálisan megbotlott ember. Ők a vallási meggyőződés jegyében munkálkodnak, ennek keretei adják azt, ami mindannyiunkat összeköt, mivel az alapok között ott van a humánum, vagyis az emberi méltóság feltétel nélküli tisztelete.

A karitatív segítő szervezetekkel együttműködve szeretnénk országos „szociális katasztrófavédelmi” hálózatot létrehozni egy „zöldszámmal”, ennek kívánunk a katalizátorai lenni, mert nagy szükségét érezzük annak, hogyha valaki életveszélyben tengődő családot, vagy embert ismer, akkor azonnal értesíteni tudja szervezetünket. Ezt még hivatalos keretekben nem sikerült megvalósítani, hiába írtunk nyílt levelet minisztereknek, de civil hálózati összefogásban még megvalósulhat.

A SZOCSOMA országosan működik. Terveink között szerepel a cigánytelepek lakóit folyóvízhez juttatni, legalábbis ezt aktívan előkészíteni beláttatva a társadalommal, mennyire elfogadhatatlan, hogy ennyi ember él víz és minimális komfort nélkül, de ezek már nagyon messzire mutató elképzelések, amihez növekednünk kell, hogy ezeknek a céloknak valóban érvényt szerezhessünk.”

KISS ANIKÓ kitüntetései:
„Jó ember” díj (2015)
Radnóti-díj (2016)
*
Jelentkezni adományozónak, vagy aktivistának a szocsoma@gmail.com e-mail címen lehet.