Klíma – Mi jövőnk – Mi jövünk! – 550 mécses-felirattal üzentek Budapesten a klímacsúcs végére. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Köre (BME EZK) látványos klímavédelmi akciót szervezett a párizsi ENSZ klímacsúcs-zárása alkalmából Budapesten. A döntéshozók megállapodtak Párizsban, de a valódi energia-átmenet, a gyakorlati klímavédelem továbbra is főleg az állampolgárokon múlik és ehhez megfelelő intézkedési és támogatási keretet kell a nemzeti kormányzatoknak biztosítania.
„A mai napon a Föld Barátai felhívására civilek tízezrei szerveztek figyelemfelhívó akciókat szerte a világon, Párizsban és Magyarországon is. Az üzenet közös: a Párizsi Megállapodás elégtelen és igazságtalan globális klímavédelmet jelent, nem védi a klímaváltozásnak kitett lakosságot a káros hatásoktól. Ezért olyan széleskörű klímavédelmi intézkedéseket kell életbe léptetniük a nemzeti döntéshozóknak, amellyel elősegítik a közösségi, önkormányzati energiatakarékos és megújuló energia kezdeményezéseket” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége klíma-energia programvezetője.
„A magyar kormányzat csak akkor mondhatja el magáról, hogy érdemi, hatékony klímavédelmi lépéseket tett, ha széleskörűen támogatja a lakossági energiatakarékossági beruházásokat úgy, hogy a tartalékokkal nem rendelkező, hitelképtelen energiaszegény családok kiemelten hozzáférjenek e támogatásokhoz. Továbbá ha a hulladék megelőzést prioritássá teszi az égetéssel szemben.” – hívta fel a figyelmet Botár Alexa.
Fotó Bajomi Bálint
Feladatok Párizs után
Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF
KÖZÖS NYILATKOZATA
a párizsi éghajlatvédelmi megállapodásról
Budapest, 2015. december 13. – Az ENSZ 21. klímacsúcsán mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. A december 12-én elfogadott párizsi megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatású-gáz-kibocsátások teljes semlegesítését. Ha nem akarjuk, hogy új éhínségek és erőforrás-háborúk korszaka köszöntsön ránk, ezt mindenképp meg kell tennünk. A dokumentum azonban garanciákat nem ad arra, hogy a célkitűzéseket el is érjük. Párizs után ezért még nagyobb felelősség hárul az egyes kormányokra. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az energiatakarékosságot és a megújulók térnyerését biztosító nemzeti hozzájárulásokkal kell garantálni, hogy a párizsi célok teljesüljenek.
A történelmi jelentőségű párizsi megállapodás elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartására. Az viszont nem tisztázott, hogy miként jutunk el a fenti célokhoz. Mindössze azt írja elő a szöveg, hogy a kormányok ötévenként kötelező felülvizsgálatok során tovább erősítik önkéntes vállalásaikat. Az eddig felajánlott nemzeti hozzájárulások betartásával azonban nemhogy a 2 fokos küszöbértéket nem tudnánk tartani, de a globális hőmérséklet 2,7-3,5 fokkal is emelkedne.
Mindezek tükrében a világ szeme Párizs után a nemzeti kormányokon lesz.
Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy hatékonyan járuljon egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz.
-
Jóval komolyabb kibocsátáscsökkentésre van szükség, mint amit hazánk uniós tagállamként vállalt. A 2030-ra kitűzött 40%-os csökkentés az 1990-es szinthez képest a jelenlegi kibocsátásunknak mindössze 4%-kal való csökkentését jelentené. Tekintettel arra, hogy hazánk gazdasága a régió többi országához képest alacsony szén-dioxid-intenzitású, az alacsony CO2-kibocsátás további támogatása fellendítené a magyar gazdaságot.
-
Az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot valódi prioritássá kell tenni. A lakó- és középületek energiahatékonyságának radikális javítására van szükség, többek között a lakosság számára is elérhető támogatások biztosításával. A teljes primerenergia-felhasználás egyharmadát adó lakóépületek komplex felújításával például 40%-kal csökkenthető lenne a lakóépületek energiafelhasználása.
-
Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók támogatását, és a gyakorlatban is érvényesíteni kell „a szennyező fizet” elvét. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók árának tükröznie kell a kitermelése és használata során keletkező környezeti és egészségi károk teljes költségét.
-
Fokozatosan csökkenteni kell a fosszilis és szennyező energiaforrások felhasználását, és áttérni egy energiatakarékos és megújulóenergia-alapú gazdaságra. A megújuló energiaforrások részarányát a 2020-ra vállalt 14,65%-os arányhoz képest növelni kell, meg kell szüntetni a megújuló energiahordozók terjedése elé gördített akadályokat, valamint be kell vezetni célzott támogatásokat a megújulók terjedésére, de tekintettel a biomassza fenntarthatósági korlátaira.
Mindezek az intézkedések biztosítanák, hogy Magyarország valóban felelős szereplőként vegyen részt az éghajlatvédelemben. Egyúttal pedig olyan pályára álljon, mely által csökken hazánk energiafüggősége, javul az energiabiztonsága, és lehetővé válik a helyi gazdaság élénkítése számos új munkahely teremtésével. Így az elkövetkező évtizedekben hazánk nemcsak tiszta, de erős gazdaságú országává válhatna a régiónak.
2015. december 13.
Aláíró szervezetek:
Energiaklub
Greenpeace Magyarország Egyesület
Levegő Munkacsoport
Magyar Természetvédők Szövetsége
Védegylet Egyesület
WWF Magyarország
