Kristofer Lie amolyan „abban kell gondolkodnunk, amink van” elv szerint élő ember. Gazda, óvoda-, étterem-, kis, lokális vágóhíd-tulajdonos és nem mellesleg egy 20 éve sikeres szociális farm működtetője. Ritkán találkozik az ember olyan gazdával, aki ilyen ösztönösen érez rá a kiaknázandó piaci résekre.
Care farmer: Kristofer Lie
Care farm: Leitet gard
Helyszín: Nyugat-Norvégia, Hordaland megye, Fjell
35 évvel ezelőtt örökölte édesapjától a Fjell-ben található 2 hektárnyi gazdaságot és a közelben lévő erdőterületet. Kristofer jól felmérte lehetőségeit, és a faanyag kitermelése mellett olyan hagyományos, norvég juhfajtával kezdett foglalkozni, amely szívóssága révén az év jelentős részében a legelőn tartható. A közelben élők hamar „rákaptak” a jó minőségű, kiemelkedően finom biobárányhúsra, így Kristofer öt helyi gazdával együtt egy piciny vágóhidat nyitott, hogy a szállítás (és az állat felesleges gyötrésének) kiiktatásával a legmagasabb színvonalon dolgozhassák fel a húst.
A vágóhíd megvalósítását újabb ötlet követte: szeptember közepén éttermet, pub-ot nyitott a farm mellett, hogy a bárányhúst feldolgozva is értékesítse a helyi lakosok számára.
„Engem az ötletelés, a kreativitás éltet. Valamit kigondolok, megvalósítom, aztán amint hátra dőlhetnék, már új terven jár az eszem” – meséli nevetve.
Legújabb ötlete, hogy egy kis „kommunát” alakít ki a farm területén, egyrészt azért, hogy ne legyen egyedül, másrészt az itt élők biztos bárányhús-felvásárlók lennének. Lakóházakat épít, amelyeket a farm „saját bejáratú” hőerőműve fűt majd.
Kristofer, a care farmer
A faanyag-kitermelés, a bárányhús-értékesítés a bevétele 50 százalékát adják, a másik fele a farm területén működő óvodából, az inn pa tunet foglalkozásokból és az ún. open farm rendezvényeiből származik.
20 éve már, hogy a helyi iskola felkérte, tartson gyakorlati órákat a diákok számára. Azóta megnyitotta óvodáját, és mindennap két iskolás csoportot von be a gazdaság munkájába.
Az óvoda egy általa megálmodott, barátságos faépületben található. A kertben nyuszi ugrál az ovis csoportok zöldségágyásai között, a ketrecekben tyúkok és kakasok várják piciny gazdáikat. A közelben sok kisgyerekes család van, de nem működik a környéken óvoda, így Kristofer számára egyértelműnek tűnt az óvoda megnyitása.
„Norvégiában minden óvoda fizetős. Én is ugyanannyit kérek, mint egy normál óvoda, de itt a gyerekek rengeteg időt töltenek a szabadban és az állatok közelében. Mind a 65 ovisnak van kis csizmája, munkásruhája, amiben elvégezheti az óvoda kertjében és a gazdaságban felmerülő feladatokat.”
Az iskolás foglalkozásokat egy tanár és egy fejlesztőpedagógus tartja. Napi két iskolás csoport segíti a gazdaság munkáját: ellátják a lovakat, tyúkokat, bárányokat, nyulakat, malacokat; részt vesznek a főzésben, kenyérsütésben, bevásárlásban. A 8-9-10 éves gyerekek számára hatalmas élmény, hogy betekintést nyerhetnek egy működő farm életébe, hogy a szénaszárító helyiségben nyakig merülhetnek a finomillatú szénában. Sőt alkalom adtán a vágóhídra is elviszik a gyerekeket, hogy meglássák, honnan származik a hús. Ősszel a vadászidény beindulásával pedig a zsákmány feldolgozása is az érdeklődő gyerekek szeme láttára történik.
Emellett sajátos nevelési igényű gyerekek is járnak a farmra: heti háromszor, 3-4 órát, kiscsoportban dolgoznak a fejlesztőpedagógus vezetésével. A szabadtéri munka elvégzését követően a gyerekek a számítógépes teremben vetnek számot azzal, hogy milyen feladatokat láttak el aznap.
A pedagógus hétről hétre dokumentálja a fejlődésüket, azt, hogy a gyerekek milyen téren léptek előre, milyen foglalkozásokon vettek részt. Fontos, hogy a szülők és a tanárok is nyomon tudják követni, milyen utat járnak be a tanulók.
Heti 20-25 speciális igényű gyerek érkezik a farmra, de Kristofer szerint ennél jóval többen szeretnének hozzájuk járni, mert a gyerekek valóban fejlődnek, változnak a foglalkozások hatására: nyugodtabbak lesznek, jobban viselkednek, jobban tudnak fókuszálni.
„A kiscsoportos foglalkozásokban hiszünk, ezért egyszerre csak 5 gyerkőc van a farmon. Ennyi gyerekre tudunk figyelni, ennyi gyerekkel tudunk hatékonyan dolgozni. Ezt bizonyítja a rengeteg sikerstory is: a gyerekek pár hónap után visszatérnek a suliba.”
Az open farm rendezvényei is nagyon népszerűek, ahol a szülők és a gyerekek együtt kapcsolódhatnak be a gazdaság körüli munkákba, és kóstolhatják meg a bárányhúsból készült hamburgereket.
„20 éve csinálom ezt, sok szülővel találkoztam, sok nehezen kezelhető gyereket láttam, és sajnos azt kell, hogy mondjam, nem mindenkinek kellene szülővé válnia… Vannak olyan gyerekek, akiknek a szülei is jártak már hozzám, és ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint annak idején a szüleik. Van az a mondás, hogy az alma nem esik messze a fájától. Hát, én ezt nap, mint nap megtapasztalom.”
