Szociális

„Egy Inn pa tunet-ből jelentkezünk…”

Írta: Janka-Rozi
Siklósi Rozália és Horváth Janka írásai a norvég care farmok világába röpítenek minket.  Bejegyzéseikből egy Magyarországon még kevéssé ismert, alternatív vidékfejlesztési/szociális eszközzel ismerkedhetünk meg.

2015 augusztusában a Norvég Civil Támogatási Alap „Legyél te is on the spot!” ösztöndíja segítségével útnak indultunk Norvégiába, hogy élményeket, tapasztalatokat szerezzünk a care farming eszközéről, módszeréről. E szolgáltatás lényege, hogy egyszerre biztosít fejlődési lehetőséget a megváltozott képességűeknek és biztos megélhetési alternatívát a gazdálkodók számára. A Norvégiában széleskörűen elterjedt módszer hátterében intézmények, egységes stratégia, fejlesztési programok állnak. Utunk elsődleges célja mindezek első kézből való megismerése volt. Másodlagos céljaink között szerepelt, hogy a megismert gyakorlat alapján beazonosítsuk, vajon a norvég modell – amelyben a szociális szféra mellett a gazdálkodók is kulcsszereplők – meghonosítható-e, illetve mely elemei adaptálhatóak hazánkban.  Mindezekre támaszkodva célunk a care farmokról való közös gondolkodás, tervezési folyamat elindítása az itthoni érintettek bevonásával.

Mi magunk:

rj

Mi is az a care farming? Szerintünk…

Fukuoka[1] a multifunkcionális gazdaság fogalmát juttatja eszünkbe, amelynek lényege, hogy egy ideális gazdaságban a termelési funkciók mellett az ökológiai, szociális és kulturális funkciók is dominálnak. Egy multifunkcionális farm emberléptékű, a Természettel és a helyi közösséggel összhangban működő, a test, a lélek és a szellem hármasát tápláló, többdimenziójú szervezet. A care farmok[2] ezt a sokrétűséget képviselik a mai, egysíkú, élelmiszer alapanyagot előállító mezőgazdasági üzemekkel szemben.

Mi magunk is számtalanszor megtapasztalhattuk már, hogy a természetközeli lét, a zöld környezetben végzett fizikai munka jelentősen növeli jóllétünket.

Ilyen élményekre épül az Észak- és Nyugat-Európában rohamosan erősödő green care mozgalom, amelynek a következő főbb irányzatai léteznek:

  • Ökoterápia, terápiás jellegű kertészkedés, gyógyító kertek: a növényekről való gondoskodás, a kertben történő ténykedés beolvasztása a terápiás folyamatokba;
  • Állatterápia: Az ember-állat kötődés gyógyító hatásának kihasználása;
  • Care farm-ok: a megváltozott képességekkel rendelkező emberek hagyományos gazdaságoknál, zöld környezetben, értelmes munkát végezve fejlődhetnek, erősödhetnek lelki, szellemi és fizikális értelemben.

 

Kik számára ideálisak a care farm-ok?

  • tanulási nehézségekkel küzdőknek,
  • mentális problémákkal küzdőknek,
  • autizmussal élőknek,
  • iskolakerülő, motiválatlan fiataloknak,
  • demenciával küzdő idős embereknek,
  • a munkájukban és a városi létben kiégett embereknek.

 

A green care változatai közül a care farm-ot választottuk témánkként, mivel számos probléma megoldását hordozza magában. Gondoljunk csak a gazdálkodók labilis anyagi helyzetére, a gyakran izolált, társadalmon kívüli életére vagy a mezőgazdasági munkák negatív társadalmi megítélésére. Egy care farmer a termelő tevékenységén túl ugyanis, lehetőséget biztosít a segítők (=farm helper: páciens, kliens számunkra szimpatikusabb megnevezése) számára, hogy bekapcsolódhassanak a birtokon folyó munkába, amiért a farmer anyagi juttatásban részesül. Továbbá megélheti, hogy elismerik, megbecsülik munkáját, tudását, sőt – a care farm-okon végzett kutatások szerint – példaképpé válik a farmon dolgozó segítők számára.

A másik szemszögből nézve a különböző problémákkal küzdő embertársaink számára a care farm-okon végzett hasznos, értelmes munka, tartást, önbizalmat, önbecsülést ad. Lehetőséget arra, hogy kiszakadjanak a konvencionális intézmények (gondozók, pszichiátriai osztályok, idősotthonok stb.) légköréből, és jó levegőn, nyugodt, zöld környezetben részt vegyenek a társadalom értékteremtő munkafolyamatában, majd a „ma is hasznos munkát végeztem” jóleső érzésével/gondolatával térjenek haza. Emellett tudást szerezhetnek az asztalukra került ételek eredetéről és az egészséges életmód ismérveiről is.

A care farm-on töltött periódus alatt a segítők megtapasztalják, mely munkafolyamatba tudnak könnyedén és örömmel bekapcsolódni, továbbá a valóságos munkakörnyezetben szerzett gyakorlat, jó referenciát adhat a jövőbeni potenciális munkavállalók számára.

Tágabban értelmezve, a care farm-ok az egész társadalom számára hasznot hoznak, mivel a megváltozott képességű embertársaink egy ilyen jellegű élmény után várhatóan kevésbé támaszkodnak majd a szociális és/vagy egészségügyi ellátórendszerre, több eséllyel indulnak el a függetlenedés, munkavállalás útján. E kezdeményezésnek köszönhetően nemcsak a gazdálkodók, de a segítők társadalmi kirekesztése, megítélése is enyhülhet.

A következő, jellemzően nyugat-európai országokban erőteljes a care farming „mozgalom”: Hollandia, Olaszország, Franciaország, Norvégia, Belgium (Flandria), Ausztria, Németország és Nagy-Britannia.

Norvégiában a „green care” változatainak elterjedését elsősorban a norvég Mezőgazdasági Minisztérium generálta, amely meglátta az ebben rejlő anyagi lehetőséget a gazdák számára.

Sőt, egy ún. nemzeti Green Care Stratégiát is elfogadtak, mely a gazdálkodás és a szociális jellegű szolgáltatások kollaborációját, a care farm-okra érvényes egységes minőségbiztosítást, továbbá a témában történő kutatásokat segíti elő.

Norvégiában jelenleg 500-600 farm kínál jóléti szolgáltatásokat. E gazdaságok közel 40 százaléka két csoportra specializálódik: az iskolás osztályokra és a pszichés problémákkal küzdőkre.

Az egy hónap során rengeteg hasznos tapasztalatot szereztünk egy olyan országban, ahol állami szinten támogatják a gazdaságok ilyen jellegű profilbővítését, ahol ez az innovatív kezdeményezés már egy érettebb stádiumba jutott.

[1] “The ultimate goal of farming is not the growing of crops, but the cultivation and perfection of human beings.” Masanobu Fukuoka

[2] A care farm szinonimája a Magyarországon használatos szociális farm szónak, de mi továbbra is a care farm kifejezést preferáljuk, mivel érzésünk szerint még nem találtuk meg a magyar megfelelőjét.

 

A szerzőről

Janka-Rozi

Horváth Janka és Siklósi Rozália "Legyél te is on the spot" tanulmányútja a Norvég Civil Alap és az Agri Kulti támogatásával valósult meg. Az elmúlt években számos hazai vidékfejlesztési kutatásban vettünk részt az alábbi szervezetek munkájába bekapcsolódva: ELTE Humánökológia mesterképzés, Agri Kulti, Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület. Végzettségeink: humánökológus, geográfus, marketinges.