Tíz éve kezdték el hazai közösségfejlesztő szervezetek[1] felmérni, a közbizalom magyarországi állapotát. Az életünket körülvevő legfontosabb társadalmi intézményekhez fűződő viszonyokat vizsgáljuk, kérdéseink a velük kapcsolatos bizalom, illetve bizalmatlanság mértékére irányultak. Az összesítésből kiolvasható közvélekedést nevezzük elemzésünkben összefoglalóan közbizalomnak. 2014. szeptember – október hónapokban 1600 válaszadó véleménye szolgált 2014-es elemzésünk alapjául. Nem reprezentatív mintán történt kutatásról van szó, vizsgálatunk szúrópróba szerű mintavételre épült.
A válaszok összesítése alapján érvényes a korábbi évek megállapítása: a bizalom általános hiánya, tartós, mélyponti stagnálás jellemezte a magyar társadalmat 2014-ben is.
Továbbra is első helyen és fokozatosan erősödőben van a civil-nonprofit szervezetek iránti bizalom Magyarországon. A leginkább bizalommal jelzett intézmények között volt a hazai rendőrség, viszonylag elfogadható bizalmi jelzést kaptak a megkérdezettek által az önkormányzatok is.
A másik végletként azt tapasztaljuk, hogy továbbra is mélyen lesújtó a hazai politikusok és a parlament bizalom indexe. Lassan közhellyé válik ez a tapasztalat: a politikai elit bizalmi mélyrepülése. Aggályosnak tartjuk, hogy ez a jelenség a bizalmatlanság élményét a magyar polgárok folyamatosan érő erős ingerré tette.
Kutatásunknak másik fontos iránya a helyi, kitüntetetten a lakóhelyi ügyekben való részvételhez való viszonyulásunk. A „Mit gondol, tud-e valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre?” kérdésünkre, az inkább pozitív – tehát a befolyás esélyét érzékelő – válaszok aránya 2014-ben némileg emelkedett, és valamelyest csökkent az ezekre adott válaszok között az inkább negatív megítélés.
2014-es Közbizalom felmérésünkben nem tudunk megnyugtató képet vázolni. Fontosnak tartjuk, hogy, bár még messze nem beszélhetünk szervezett és erős civil társadalomról Magyarországon, javulóban van a civil nonprofit szervezetekkel kapcsolatos bizalmi index. Talán – tudattalanul, vagy nagyon is tudatosan – ezért is váltak jóval gyakoribbá 2014 tavasza óta a politikusok és a hatalmi szereplők támadásai a magyar civilek irányában. Ezekkel azoknak a szervezeteknek a legitimitását, jó hírét, az irántuk való bizalmat igyekeznek – széles médiafelületeken is – letörni, akik a közbizalom tekintetében velük ellentétben éppen felfelé tartanak a társadalom megítélésében. Úgy látjuk azonban, hogy mindezzel mégsem sikerült a politikai-hatalmi elitet képviselőknek magukkal rántaniuk a bizalmatlanság irányába a civilekről való közvélekedést.
1 Hozzászólás