A Teleki tér után most Óbudán bukkant föl az Új Irány csoport, nem kis eredménnyel. Az utóbbi években egyre több közösségi tervezéssel megvalósult tájépítészeti projekt kötődik nevükhöz. A Demokrácia Most! műsorban Kovács Árpád, a csoport egyik vezető tervezője volt a vendégünk. A beszélgetésben arra kerestük a választ, miért éppen a tájépítészet kezdett el nyitni a közösségi tervezés felé?
Az Új Irány tájépítészeti csoport 2000-ben, a Millenáris Park tervezésekor állt össze. A közösségi tervezéssel pedig először egyik alapító tagjuk révén kezdtek ismerkedni. Tihanyi Dominika, a MOME DLA építész képzése során végzett kutatásában ekkoriban azt vizsgálta, hogy a városrehabilitációkban milyen szerepet kaphatnak a kreatív stratégiák, valamint a köztéri művészeti elemek. A lakossági bevonásra épülő tervezéssel a Palotanegyedben zajló művészeti akciólánc során ismerkedtek meg. Ekkor kezdtek el közösen gondolkozni a nyolcadik kerületi Rév8 Zrt-vel további kerületi munkákról. Alföldi György építész régóta elkötelezettje a közösségi megoldásoknak, így a VIII. kerületi városrehabilitációs program során a lakók bevonása már prioritiás volt. Az áttörés azonban a Teleki térhez köthető, mely hozzájárult, hogy az Újirány Tájépítész Kft. kapta tavaly az Év Tájépítésze Díjat. A díj azonban csak egy szelete az elismerésnek, hiszen munkájuk eredménye, hogy egy helyi civil szervezet is megalakult (Társak a Teleki Térért Egyesület), akik sajátjuknak érzik a közösen átalakított teret, s azóta is rendszeresen találkoznak. Közvetetten pedig elérték, hogy az Óbudai Önkormányzat felfigyeljen a közösségi tervezés jelentőségére, és elhatározza, hogy 2015-ben a fejlesztéseik nagy részét erre épülve alakítják ki, a lakosok minél szélesebb körű bevonásával.
“Csoportunk tagjai, mint fiatal 40 év alatti szakemberek, 2004-ben Magyarországot és azon belül az építész szakmát képviselte az Európai Unióhoz csatlakozó országoknak meghirdetett angliai protokoll eseményen és az “Urban Regeneration” című konferencián. Meghívott előadókként olyan neves intézményekben tartunk előadásokat, mint az Institute of Contemporary Arts-London, vagy a Royal Institute of British Architects. Munkáinkat, illetve munkásságunkat számos díjjal jutalmazták az utóbbi évtizedben. A csoport alapító tagjai Kovács Árpád, Lendvai Gábor, Muszbek Johanna, Pozsár Péter és Tihanyi Dominika. További két taggal bővülve (Czinki Dorottya, Szohr Gábor) megalakul az Új Irány Kkt, 2001, januárban. 2004-ben megalakul az Újirány Tájépítész Kft. (majd 2008-ban Lukács Katalinnal és Thurnay Dorottyával, 2013-tól B. Orosz Orsolyával bővülve), illetve az UIArchitects Kft”.*
Mi is zajlott a Teleki téren, ami ilyen hatással volt Budapest egyes városrészeinek fejlődésére?
Nézzük először képekben.
Míg 2013 júliusában, egy terepbejárás során így örökítették meg a teret…
Mára ezzé változott:
Mai alakja, 2013-ban, egy kilenc hétig tartó közösségi műhelysorozat eredményeként jött létre, a helyiek intenzív bevonásával. Az Új Irány Tájépítész Kft. munkatársai úgy gondolták, hogy a tér kialakításakor elsődlegesen a leendő térhasználók véleményét, tapasztalatát veszik figyelembe, s emellett mint tájépítész szakemberek facilitálják a tervezést. Megtalálva ezzel a természetes egyensúlyt aközött, amit az általuk képviselt szaktudás és a lakók, mint a helyi folyamatok szakértői, tudnak nyújtani. Ennek a sikere nem kisebb, minthogy a munkafolyamat végére, azon túl, hogy egy közösen tervezett parkkal gazdagodtak, egy közösség is összekovácsolódott.
A munkafolyamat képekben:
És akkor a tervezőtársak:
Az azóta eltelt idő pedig egyre közelebb hozta a tervezőket ehhez a közösségi alapú módszerhez. Így az újpalotai munkájuk kezdetekor, bár az önkormányzat nem kérte tőlük, a készülő park környékén interjúkat készítettek a helyiekkel. Fontossá vált számukra, hogy a térrendezés során, ne csak a megrendelővel, de az érintettekkel, a helyi emberek igényeivel is ugyanúgy foglalkozzanak. No de miért is éri meg nekik? Miért válhat erre egy szakember nyitottá, miközben megtehetné, hogy saját tudásából, kevesebb energiabefektetéssel kivitelezze mindezt?
Kovács Árpád inkább előnyét tapasztalta ennek a módszernek. Szerinte a végeredmény tekintetében a befektetett plusz energiabefektetés eltörpül. Persze hosszútávon. Mégpedig azáltal, hogy a lakók sajátjuknak érzik a parkot, felelősséget vállalnak érte, gondozzák azt. Szívesen töltenek időt benne, és állaga is jobban megőrződik. Ráadásul a tervezéskor az emberi kapcsolataik megerősödnek, újak alakulnak, a közösség elkezd formálódni. Ez mind elérhető azzal, hogy a lakók tervezőtársként vannak jelen.
Mindenki kompetens a saját életében.
A tájépítészek nyitottságának gyökere egyrészt kereshető abban, hogy a táj és ember kapcsolata fontos szempontot képvisel munkájukban. Képzésük során, elmondásuk szerint, nem emlékeznek ilyenirányú közösségi alapú módszertanra. Ahhoz, hogy ők sokkal fontosabbnak tartják ezt, személyes nyitottságuk is kellett, illetve egy sikeres projekt, aminek hatásait testközelből tapasztalták meg. Ráadásul minden egyes közösségi alapú tervezési folyamatuk alakít a módszerükön, mely egyre kiforrottabb. Nem csoda hát, hogy egyre több önkormányzat vállalkozik ilyen irányú tértervezésre. Óbudán például a “Közösséget építünk!- szlogen alatt zajlanak 2015 óta a városfejlesztések, aminek tizenegy helyi eredményét már meg is tekinthetjük.
Milyen legyen a…?
… teszik fel a kérdést a helyieknek az Új Irány Tájépítész Kft. munkatársai. Azt pedig, hogy milyenek lettek, nyomon követhetjük a következő helyeken, jobb időben pedig például egy kiadós óbudai sétán.
Újirány csoport eddig videói, *Hivatalos honlapja, Facebook oldala (a képek forrása)
Cikkünk a Civil Rádió 2016. február 3-ai DemokráciaMost! adása nyomán született, ahol Péterfi Ferenc és Sain Mátyás vendége Kovács Árpád volt.
Hallgassátok, hisz az adásból további érdekességeket tudhattok meg!
