Veszélybe sodorhatják a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság terén az elmúlt években elért vívmányainkat az EU és az Egyesült Államok között (TTIP), valamint az EU és Kanada között készülő szabadkereskedelmi egyezmények (CETA) – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett konferencián. A szervezők szerint a multinacionális vállalatok túlhatalmát sikerrel lehetne korlátozni, ha a kormány az ügyben az Európai Bírósághoz fordulna. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés elfogadja a témával foglalkozó határozattervezetet és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatokat.
Az ombudsmani hivatalban megtartott „A szabadkereskedelmi egyezmények jogi kérdései” című konferencia témái szorosan kapcsolódnak a jelenleg az Országgyűlés előtt fekvő, szabadkereskedelmi egyezményekről szóló határozati javaslathoz[1] és ahhoz benyújtott módosító javaslatokhoz.
A beruházók érdekében létrehozott döntőbíróságokra, így például az ICSID-re jellemző, hogy minden más megfontolást félresöpörve szinte kizárólag csak a „befektetőbarátnak” mondott jogi érvrendszert veszik figyelembe. Eltorzult az olyan fogalmak értelmezése, mint a kisajátítás elleni védelem és a fair bánásmódra kötelezés. Ezeket a jogi kategóriákat a választott bírósági testületek gyakran arra használják fel, hogy kártérítést fizettessenek azokkal az államokkal, amelyek környezetvédelmi vagy egészségügyi intézkedései megdrágítanák a termelést vagy az értékesítést. Az ilyen ítéletek aláássák a környezet, illetve az egészség védelme érdekében meghozandó rendelkezések elfogadását. Az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán a választott bíróságok mindezen felül még az uniós jog értelmezését is magukra vállalnák. Az uniós jogot azonban csak a luxemburgi bíróság értelmezheti, ám hogy ez megtörténjen, valamelyik uniós tagállam bátor kormányának a kérdést az Európai Unió Bírósága elé kell vinnie. Bízunk benne, hogy ez a bátor kormány hazánk kormánya lesz – hangsúlyozta Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója.
A TTIP és a CETA egyaránt tartalmazna olyan befektetésvédelmi mechanizmusokat, amelyek – még az Európai Bizottság által javasolt „megreformált” formában is – lehetővé tennék, hogy amerikai illetve kanadai székhelyű cégek bepereljék az állampolgáraik egészségének, illetve a környezet védelmének érdekében bizonyos intézkedéseket meghozó kormányokat. Ezért különösen fontosnak tartjuk annak a javaslatnak az elfogadását, amely többek között arra szólítja fel a kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely tartalmazza a befektető-állam vitarendezési eljárások bármilyen formájának alkalmazását [2] – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Az általunk készített jogi elemzés [3] szerint a TTIP és a CETA részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve a helyette újabban javasolt Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) nem egyeztethető össze az európai joggal. Mindezek fényében fontos lenne, ha több EU-tagállam az Európai Bírósághoz fordulna, kikérve a Bíróság véleményét arra vonatkozóan, hogy tisztázza a tervek szerint a TTIP és a CETA részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) jogszerűségének kérdését az európai jog alapján – hangsúlyozta Laurens Ankersmit, a környezetvédelmi joggal foglalkozó európai szervezet, a ClientEarth kereskedelmi és környezeti szakjogásza.
Fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés elfogadja a határozattervezetet, illetve azt módosító javaslatot, amely arra szólítja fel a Kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz.[4] Szakértők szerint jelentős esély van arra, hogy az Európai Bíróság kimondja, hogy az említett befektetésvédelmi mechanizmusok ellentétesek az európai joggal. Ezt a véleményt erősítette meg az Európai Bírói Szövetség, illetve a Német Bírói Szövetség is – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
Jegyzetek:
[1] http://www.parlament.hu/irom40/09798/09798.pdf
[2] H/9798/6. http://www.parlament.hu/irom40/09798/09798-0006.pdf
[3] http://documents.clientearth.org/wp-content/uploads/library/2015-10-15-legality-of-isds-under-eu-law-ce-en.pdf
[4] H/9798/4. http://www.parlament.hu/irom40/09798/09798-0004.pdf
