Bár lezárult a párizsi Klímakonferencia, a környezetvédelem továbbra is folyamatos napi feladatunk. Lassan már az állandó szmog állapotában élünk nagyvárosainkban, és folyamatosan tapasztaljuk a klímaváltozás közvetlen hatását, éljünk bár a Föl bármely részén. A hindu kultúrában az ember egységet alkot a természettel, annak része, így alkalmazkodik törvényeihez, és aszerint éli életét.
2015 – 2016. a Krisna-tudatú Hívők Közössége számára “A környezetvédelem éve”. „Földanya cselekvő megóvására kívánjuk helyezni a fő hangsúlyt. A hindu kultúrában Bhúmi Dévi, azaz Földanya az élet fenntartója, akinek egészségéért, jólétéért az emberiség felel. Az elmúlt évtizedek alatt az ipari termelés és az emberi mohóság táplálta féktelen fogyasztói kultúra bajba sodorta Földünket, így jövőnk és utódaink jövője is veszélyben forog. A megoldás kulcsa az egyén kezében is van, mindennapos döntéseinkkel formálhatjuk az emberiség jövőjét,” – olvashatjuk a Divali (a hindu új év napja) ünnepi meghívóján.
Rajzolta: Hőgye Ádám (11 éves)
Ez a felfogás teljesen más hozzáállást eredményez közvetlen felelősségünkhöz és hétköznapi tetteink következményeihez, mint az európai haszonelvű, fogyasztás-centrikus életmód, mely az emberi alkotást és teremtést oly korlátlannak tekinti, hogy azt kiterjeszti a természetre is, gyakran figyelembe sem véve annak tűrőképességét és egységét.
Egyik kultúra sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Azonban tanulnunk mindig van mit egymástól. A Föld közös otthonunk, így csak közösen vagyunk képesek megóvni azt.
Éppen ezért tartjuk fontosnak, és adunk örömmel teret a a párizsi klímacsúcs kapcsán a hinduizmus világvallásának képviselői által megfogalmazott közös, klímavédelmi állásfoglalásnak.
Sztojkó Krisztina (16 éves): Az állatok örökre velünk maradnak
„… a hinduk erőszakmentességre törekszenek, hogy minél kevesebb kárt okozzanak mindennapi tetteikkel. Hindukként minden életet tisztelünk, az emberekét, a nem emberekét, a növényekét és az állatokét egyaránt. Folyóink istennők, hegyeink istenek. A táj egésze telis tele van istenséggel. A bolygók és csillagok fizikai dolgok, de ők is égi teremtmények. Mind ők, mind a körülöttük lévő űr isteni. Mikor felfogjuk ezt, túllépünk azon, hogy csak a hozzánk hasonlókkal törődjünk, mint isteni teremtményekkel. Isten szolgálóivá válunk s minden tettünk, így a világ és a benne élő valamennyi élőlény védelmezése is az imádat része lesz.A klímaváltozásra adott reakciónknak több központi elven kell alapulnia. Ki kell terjednie arra a közhelyes igazságra, hogy Isten mindenben jelen van, és így minden élettel hódolattal és tisztelettel kell bánni…
…A klímaváltozás fájdalmat, szenvedést és erőszakot szül. Ha nem változtatunk azon, hogy hogyan használjuk az energiát és a földet, hogyan termeljük meg az élelmünket, hogy bánunk az állatokkal és hogy használjuk fel a természet adta kincseket, akkor csak tovább növeljük a fájdalmat, a szenvedést és az erőszakot. Egyéni szinten úgy csökkenthetjük ezt a szenvedést, hogy elkezdjük megváltoztatni a szokásainkat. Leegyszerűsítjük az életünket és anyagi vágyainkat, nem veszünk el többet, mint ami nekünk jár. A növényi alapú táplálkozásra való áttérés a leghatékonyabb cselekedet, amit tehetünk annak érdekében, hogy minél kevesebb hatást gyakoroljunk a környezetre. Ha így teszünk, segítünk fenntartani az ökológiai és kozmikus rendet, mely lehetővé teszi az élet virágzását,” – olvashatjuk a nyilatkozatban.
Rajzolta: Rémiás Szilvia (14 éves)
A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének a nyilatkozathoz való csatlakozása a COP21 kimeneteléért aggódó nemzetközi hindu közösséggel és más vallási csoportokkal való együttműködésének eredménye.
A „Minden dicsőséget a Földanyánknak! A hindu világközösség nyilatkozata a klímaváltozásról” nyilatkozat teljes szövegét itt olvashatod.
*Az illusztrációként megjelenő rajzokat a Divali tiszteletére rendezett ünnepségen bemutatott gyerekrajz kiállítás győztes rajzaiból válogattuk. Köszönjük az alkotóknak!
A kiemelt kép alkotója Gyöngyössy Ramá Jázmin (10 éves).
