Május végén különleges adással jelentkezett a Civil Rádió: a Demokrácia Most című műsor ezúttal nemcsak egy tematikus magazin volt, hanem egy országos körkapcsolás is. A fókusz: civilként induló önkormányzati jelöltek bemutatása.
A Civil Tudósítói Hálózat nem pártok, hanem közösségek képviselőivel beszélgettek. Az alapgondolat egyszerű volt: vajon máshogyan működnek-e azok a polgármester- vagy képviselőjelöltek, akik mögött nem áll pártháttér? Vajon hogyan születik meg a döntésük az indulásra? Hogyan alakítják ki programjaikat, kommunikációjukat? És hogyan képzelik el a helyi demokráciát – felülről vezetve, vagy alulról építkezve?
A műsor első felében a műsorvezetők saját tapasztalataikat is megosztották. Péterfi Ferenc korábban úgy vélte, civil szervezeteknek nem lenne szabad elindulni a választásokon, hiszen az önkormányzati munka átfogó tudást igényel. Mára azonban árnyaltabbá vált az álláspontja: vannak olyan civil közösségek, amelyek már ma is komplex ügyeket képviselnek, és logikus lépés számukra a választásokon való részvétel.
A körkapcsolás során több helyszínről is hallhattunk tudósításokat. Az egyik legérdekesebb interjút Zagyva Gabriellával készítették Alsó Mocsoládról, egy 300 fős baranyai zsáktelepülésről. Gabi, aki tíz éve költözött a faluba, most először indul a helyi önkormányzati választáson. A településen nincs pártpolitika, mindenki függetlenként indul. A polgármester, Dicső László már 34 éve tölti be a tisztséget, a képviselői helyekért pedig hat jelölt – mindannyian nők – versenyeznek. A személyes kapcsolatok és a közösségi ismertség döntő szempont, nem pedig pártlogók.
A műsorban felvetődött az is, hogy bár a civil szereplőkkel szemben nehezebb „pártfegyelmet” alkalmazni, épp ezért fontos a közösségi kontroll. Egy civil képviselő mögött a közösség áll, nem egy pártközpont, ezért a visszacsatolás is közvetlenebb lehet – de a felelősség is másképp alakul.
A beszélgetésekben visszatérő elem volt az a dilemma, hogy meddig maradjon kívül egy civil szervezet, és mikor lépjen be a politikai térbe. A legtöbb megszólaló szerint ha valóban képviselni akarják az ügyeiket, elkerülhetetlenné válik a politizálás – de ez nem feltétlenül jelent pártpolitikát.
