A Városliget beépítése elleni tiltakozást szeretik egyszerű zöld ügyként lefesteni a sajtóban, pedig ennél többről szól, és a kormány tette többé. A nevetséges indokkal elkaszált népszavazás, a hamis látványtervek, a valódi egyeztetés hiánya, a 20 ezer környéken lakó aláírásának át nem vétele, és a projekt olyan hátsó céljai, mint Orbán Várba költözése, többé teszik ezt az ügyet. Az ügy arról szól, hogy a politika dönthet-e az emberek feje felett azokról a terekről, amit nem az öltönyös úriemberek, hanem a város lakói, a budapestiek használnak.
Egy héttel ezelőtt elindultak a munkagépek a Ligetben, hogy megkezdjék a fakivágásokat, a volt Kertem területén. Nyolc fáig jutottak, ugyanis nem várt módon civilek, környéken lakó állampolgárok és a két zöld párt, az LMP és a PM aktivistái, kiegészülve az egyébként a Városliget beépítését még fideszeseként megszavazó Illés Zoltánnal, megakadályozták még több fa kivágását. Sőt megszervezték magukat, azóta folyamatos őrség és kulturális programok várnak mindenkit, aki tenni akar a Városliget védelméért.
A Városliget Zrt. most azt állítja, nem lesz több fakivágás, illetve csak a beteg fákat vágják ki. Lehet is hinni nekik, meg nem is, de azért elég furcsa lenne, ha pont ott lenne a Liget összes beteg fája, ahol majd a múzeumok és az építési területek húzódnak. De nehéz is hinni a Városliget Zrt.-nek az elmúlt évek után.
A Városliget beépítésének alapja kettős. Egyrészt Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója régóta dédelgette azt a tervet, amellyel a Ligetben egyesítheti a budapesti múzeumok nagy részét, persze saját felügyelete alatt. A projektből nem is lett volna semmi, ha nem jön egy másik terv: Orbán Viktoré. Aki eltökélte, kerül, amennyibe kerül, ő a Várba fog költözni, ezzel is szimbolikusan visszaállítva az 1944 előtti helyzetet, amikor is az aktuális magyar politikai vezetés a Várban dolgozott, onnan járt le a Parlamentbe, ha épp kedve tartotta. Tudjuk, anno a Sándor-palotát sem a köztársasági elnöknek szánták, hanem a miniszterelnöknek, csupán elkészülte a 2002-es kormányváltás utánra esett, és az MSZP vezetése már nem akart beköltözni.
Csakhogy most többről van szó mint a Sándor-palotáról, a Várban akar a miniszterelnök egy kormányzati negyedet létrehozni, ez pedig helyet igényel, így a Magyar Nemzeti Galériát és a Széchenyi Könyvtárat ki kell költöztetni. A Magyar Nemzeti Galériának pedig az új helyet a Ligetben, a múzeumi negyedben találták meg, már Baán László irányítása alatt.
De nyilván ezt önmagában nem lehetett volna eladni, így jött Baán ötlete, a Ligetbe tervezett múzeumi negyed koncepciójával. Gigantikus tervek készültek, és hiába magyarázta a szakma, hogy egy közparkot veszítenénk el, és inkább ipari telekben kéne gondolkozni, barna mezős beruházásban, nem a Városliget közpark funkciójának elpusztításában, a kormány nem hallgatott erre.
Ahogy nem hallgatott a CivilZugló Egyesület által összeszedett 20 ezer aláírásra sem, amit nem is volt hajlandó átvenni, miközben a Kúrián, egy nem létező törvényi tényállásra hivatkozva elkaszálta a Városligetről szóló népszavazást.
Mindeközben pedig, ahogy ismerjük a mondást, trükkök százait vetette be. Több százmillió forintot költöttek el a projekt népszerűsítésére. Olyan látványtervekkel etették a lakosságot, amik nem méretarányosak és nem látszik rajtuk mekkora monstrumokat terveztek a Ligetbe. Propaganda-kiadványokat küldtek szét a lakosságnak. Módosították a Városligetről szóló törvényt, hogy a jogi akadályokat elhárítsák az építkezés elől. Úgy határozták meg a zöldfelület funkcióját a Városligetben, hogy a Városligeti tó is zöldfelületnek számítson, és ezzel érjék el, hogy a terv betűje szerint, a valósággal persze ellentétben, több zöldfelület legyen majd az új Ligetben.
De egy közvélemény-kutatás szerint még így is a lakosság 70%-a ellenzi a Városliget beépítését, és 92 százalék szeretné, ha megtartaná a közpark funkcióját.
Aki tenne a Ligetért, bármikor kimehet a volt Kertem nevű szórakozóhely helyén megalakult táborba, ahol mindig ott vannak azok, akik nem szeretnék a Liget beépítését, és kulturális programokat is tartanak. A ligetvédők a Facebookon is ott vannak: https://www.facebook.com/legyenaligetakertem/
És talán ez a leglényegesebb: a múzeumi negyed ötletgazdáinak és támogatóinak legfőbb érve az, hogy a Városliget rossz állapotban van, és „fel kell újítani”. Aki az elmúlt években járt arra, az tudja, ez így is van. Én is azt szeretném, ha biciklivel nem törtném ki a nyakam a kátyúkon, ha még szebb fák lennének a Ligetben, ha jobb infrastruktúra lenne, ha nem rohadnának az épületek. Csakhogy ehhez nem kell múzeumi negyed a Ligetbe. Sőt, a múzeumi negyed elveszi a közpark funkciót a Ligettől, kevesebb marad a szabad tér és más funkciót kap majd. Több lesz a turista, és ezáltal drágább lesz a Liget, nem beszélve arról, hogy a tervezett turistaszám mellett, kevesebb hely jut a helyieknek.
A kormány válasza erre az volt, hogy a Nyugati pályaudvar mögött kezd majd egy új közpark építésébe. A kérdés ezek után tényleg csak annyi, miért nem ott épül a múzeumi-negyed, és miért nem újítják fel, és hagyják meg az állampolgároknak, osztályhelyzettől függetlenül, a Városligetet?
Jámbor András
A cikk eredetileg a Kettős Mérce blogján jelent meg.
Nyomtatott formában a Feketemosó közéleti szabadlap 5., májusi számában olvasható.
